(1870. augusztus 11.)
Karlsbad 11/8 870.
Kedves fiam !
Ma neked írok, s pedig
két okból; elõször hogy tõled
választ kapjak, másodszor hogy anyádat megkíméljem
a levélírástól. Bármennyire
vágyódom hírek után, s bár
nagy megnyugtatásomra szolgál, ha naponkint hazulról
tudósítást kapok, mégis csaknem szemrehányásokat
teszek magamnak, hogy anyádat fárasztom. Bajom,
hála Istennek nincs, az idõ is, habár minden
különös mulatság nélkül, elég
kellemesen folyik, és egészségi állapotom
is javult, csakhogy még nagyon fáradt vagyok. Csak
ismét érzem, mennyi szükségem volt a
pihenésre. Ha azonban 5 vagy 6 hetet henyélhetek,
reménylem, helyrejövök. - Újságoknak
bõségében vagyunk, de miután a telegráf
ezeket hozzátok is elviszi, felesleges, hogy ezekrõl
szóljunk. - A hatás, melyet a poroszok gyõzelme
okozott, leírhatatlan. Kívülem, ki ezen soha
nem kételkedtem, mindenki meg volt lepve. A németek
nem kevésbé másoknál, a becsületes
emberek szerénységökben el voltak készülve
több vereségre, s ha sok közülük a
véggyõzelemben bízott is, csak akkor várta
azt, ha majd, mint 813 elõtt, többször jól
elpáholtatott. - Most képzelheted örömöket.
Az emberek szinte szégyenlik, hogy elébb annyira
aggódtak. Talán minisztertársaim is kissé
megváltoztatták nézetöket, s bé
fogják látni, hogy helyesen cselekedtem, mikor õket
a franciák iránt való szimpátiák
nyilvánításától visszatartóztatám.
- Meglehet, hogy a kocka fordul, s a várható ütközetek
a franciáknak fognak kedvezni, de a presztízs, mely
zászlóikat környezé, máris elveszett,
s talán még õk magok sem lesznek jövõben
annyira meggyõzve gyõzhetetlenségökrõl.
Annyira meg vagyok gyõzõdve arról, hogy a
fõszerep mindig azon nemzeté, mely mûveltség
és erkölcs tekintetében legmagasabban áll,
hogy még azon esetben sem kételkedném a németek
gyõzelmén, ha most egy vereség a másikat
érné. Soha nem hiszem, hogy azon nép, melynél
a kánkán nemzeti tánccá vált,
a világ legvitézebb nemzete maradhasson. De elég
errõl. Újságokon kívül alig olvasok
mást, mint Darwint, melyet tanácsodra magammal hoztam.
Nagy élvezetet szerez. A széles angol modor, melyben
könyve írva van, még kellemesebbé teszi
olvasását, mert a hosszú magyarázatok
és bizonyítások, melyek szakembert fárasztanának,
ily ignoránsnak, minõ e dologban én vagyok,
szükségesek, hogy egész tökéletesen
megértse. - Miután eddig csak a három elsõ
fejezeten mentem keresztül, az egészrõl még
sem szólhatok. Mi itt a speciesek- s variációkról
elmondatik, helyes, és az is, hogy az egyes állatnak,
növénynek tulajdonai az életrend és
a párosítás célszerû választása
által módosíthatók, nem szenved kétséget,
csak arra vagyok kíváncsi, épp oly kapacitálható
leszek-e, ha majd egy állat nemnek mássá
alakulásáról lesz szó. - Kérlek,
írd meg terveidet, hogy a magaméit azokhoz alkalmazzam,
mert ha csak lehet, a karlsbadi kúra után még
két hetet szeretnék szentelni egészségemnek,
s ezen esetben, ha te Tirolban vagy, én utánad jönnék
Windisch Matreinba vagy máshová. Csókold
nevemben anyád kezét a levélért, melyet
ma kaptam, és melyre holnap válaszolni fogok, de
mondd neki, hogy ne fárassza magát, és írasson
Mariska által vagy általad. Csókold nevemben
Ilonát és a kis Tamást. Még meddig
maradnak nálatok?
Szeretõ apád
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra