Kiadványunk Eötvös Józsefnek fiához, Eötvös Lorándhoz írt leveleit tartalmazza. A "párbeszéd" elsõ darabja 1866-ból való, de igazán rendszeressé a levélváltás csak 1867 õszétõl válik, amikor Loránd, pesti jogi tanulmányait félbehagyva, Heidelbergben folytatja stúdiumait, mert érdeklõdése a természettudományok felé fordul, s ezek legkiválóbb mûvelõi - Bunsen, Kirchhoff és Helmholtz - ez idõ tájt itt tanítottak. 1869-ben fél évet Königsbergben töltött, ahol Neumannt hallgatta; apja levelei ide is elkísérték. Apa és fia levelezése akkor szakad meg, amikor Loránd 1870-ben "summa cum laude" fokozattal doktorál és hazatér; alig fél évvel késõbb, 1871. február 2-án Eötvös József meghal. Loránd ugyanebben az évben tanítani kezd a budapesti egyetem elméleti fizika tanszakán, tudósi, közéleti pályája ettõl kezdve meredeken ível fölfelé.

Érdekesen alakult az itt olvasható félszáz levél sorsa. Windisch Éva és Oltványi Ambrus közlésébõl a következõ kép rajzolódik ki: 1929-ben, Eötvös Loránd halálának tízéves évfordulójára egy emlékkönyv készült. A munkálatok során Berzeviczy Albert és Fröhlich Izidor használta Eötvös József és Loránd leveleit, de azok szállítás közben a villamoson (!) elvesztek. Az 1930-ban megjelent emlékkönyvben néhány lapos ismertetés olvasható róluk, Fröhlich közli Loránd egy levelét, az apa kilenc levelét pedig már korábban (bár pontatlanul) Voinovich is közreadta Eötvös József Összes Munkáinak 20. kötetében, de az eredeti példányok - úgy tûnt - ezen a balszerencsés villamosutazáson végképp elvesztek. Némi reményt jelentett, amikor kiderült, hogy Morvay Gyõzõ már 1902-ben lemásolta Eötvös Józsefnek fiához írt leveleit, s ezekbõl közölt is 29-et az ItK 1929-es évfolyamában. A monográfusok és az adatközlõk egészen a legutóbbi idõkig erre a közlésre voltak kénytelenek támaszkodni. Így történt ez akkor is, amikor 1976-ban a Szépirodalmi Könyvkiadó Oltványi Ambrus gondozásában megjelentette Eötvös József leveleit.

1982 szeptemberében váratlanul elõkerült az a boríték, amely Eötvös József és Loránd eredeti leveleit tartalmazza. A híradás szerint valaki egy padláson lévõ kofferben találta más iratokkal együtt, de a szóbanforgó borítékon kívül minden mást elégetett. Újabb vándorút következett, míg a boríték - remélhetõleg végleg - biztos helyre: az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került.

Mostani kiadványunk összeállítása után, már szinte a nyomdába adás pillanatában, Csiky Gyõzõné, az ercsi Eötvös József Emlékmúzeum áldozatkész munkatársa hívta fel a figyelmemet két - mindeddig kiadatlan - Eötvös-levélre. A múzeum felügyeletét ellátó Országos Pedagógiai. Könyvtár és Múzeum segítsége tette lehetõvé, hogy e két fontos dokumentumot (gyûjteményünk 1. és 4. jelzésû darabját) utólag fölvegyük a kötetbe.

Kiadványunk felhasználja Oltványi Ambrus föntebb említett kötetének jegyzetapparátusát, de magától értetõdõen szövegközlését összevetettük az idõközben megkerült eredeti példányokkal, s ahol eltérést találtunk, ott visszaállítottuk az eredeti sorokat. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Eötvös József 51 Lorándhoz írt és Eötvös Lorándnak 35 darab apjához írt levelét õrzi. Oltványi 1976-ban Eötvös Józsefnek 43 darab Lorándhoz írt levelét közölte, mi ezt kiegészítettük a kézirattár 7 és az ercsi múzeum 2 levelével és a jegyzetekben közöljük Loránd leveleibõl azokat a részleteket, amelyek segítik kettejük kapcsolatának, szeretetének és konfliktusainak megértését.

A leveleket mai helyesírással jelentetjük meg. Az eredeti darabok tanulmányozása során sikerült kijavítani néhány elírást és pontatlanságot, de - különösen a már beteg Eötvös utolsó leveleiben - maradtak szavak, amelyeket továbbra sem tudtunk megfejteni, ezeket a helyeket mindenütt jelöltük. Zárójelbe tettük a levelek pontos dátumát, ez alatt pedig a levélen szereplõ keltezés található. A jegyzetben megadtuk az egyes darabok helyét az Oltványi által közreadott Eötvös József levelei címû kötetben, hogy a kérdéssel foglalkozó olvasó könnyen visszahelyezhesse õket Eötvös József teljes levelezésébe.

A munkában komoly segítséget nyújtottak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai, akiknek a sajtó alá rendezõ ezúton mond köszönetet.

Lelõhelye az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi dokumentációs gyûjteménye, jelzetszáma: 70.107.1. - Szent-Tornya: ma Orosháza egyik külterülete. Itt volt Eötvösnek földbirtoka. - Bethlen: feltehetõleg gróf Bethlen Andrásról (1847-1898), a késõbbi politikusról van szó. - magasabb hivatalba lépek: Eötvös 1867 februárjától 1871-ben bekövetkezõ haláláig az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. - Atyám maga népszerûtlen volt: Eötvös József apja, Eötvös Ignác (1786-1851) egy ideig Sáros vármegye fõispánja, majd az udvar másodkancellárja. Nevét kormánybiztosként az 1831-i felvidéki koleralázadás leverésével és kíméletlen megtorlásával tette hírhedtté.

Eötvös Loránd nemcsak közvetítõk útján, hanem (épp aznap, amelyen apja levele kelt) levélben is kifejtette pályaválasztásának indítékait, jövõbeli terveit. Mivel a sorok jól mutatják a 18 éves fiatalember érettségét, eltökéltségét és az apjáétól eltérõ véleményét, itt teljes terjedelmében közöljük a levelet (lásd még többek között Fröhlich Izidor: báró Eötvös Loránd Emlékkönyv: Bp., 1930. 22-23. l.):

1866. március 28.

"Kedves Atyám!
Bocsásd meg, ha vidám csevegés helyett, melyet talán fiadtól elvársz, kissé komolyabb tartalmú levelet kapsz. Midõn köztünk múltkor külföldre menetelem terve szóba jött, én hallgattam; tettem azt nem annyira nyíltság hiánya miatt, mint inkább félelembõl érzelgõsnek tetszeni; ebbõl természetesen szándékom okainak félremagyarázása keletkezett, s így én, habár tervemrõl már lemondtam, igazolásomul hozom föl azoknak fõbbjeit.

Az ambíció s kötelességérzet, mely nemcsak a privilegiált nemzet, hanem az egész emberiség irányában köt le, velem született; e két indulatot kielégíteni, éspedig kielégíteni úgy, hogy amellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam, hogy annak leginkább akkor felelhetek meg, ha a tudományos pályára lépek. Miután beláttam, hogy a jogtudományok elmulasztása, ha fent említett nézeteim mellett megmaradok, csak félszeggé tenne, ha pedig más pályát választanék, az elé akadályt gördítene, e gondolattal, melynek, megvallom, sokáig rabja voltam, felhagytam; de csak megerõsödtem azon véleményemben, hogy a természettudományokat, tekintetbe véve azoknak jelen terjedelmét, csak két esztendõre is félrevetni, reám nézve nagy hátrány lenne. Jól tudom, hogy te azt nem kívánod; sõt, a könyvek által, melyeket nekem ajándékozol, magad segítesz elõre; de képes vagyok-e én egyedül azokból tanulni? Tanulom az ásványtant és nem ismerek ásványt; tanulom a geológiát és a legegyszerûbb formációnál kétségben vagyok; tanulom az állattant állat, a növénytant növény, egyszóval a természettudományt természet nélkül. E bajon, s vele együtt a restségen is, melyet támogat, külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt, úgy hiszem, segítve lenne.

Még egy, ettõl egészen elváló okot hozok fel.
Abban a korban vagyok, midõn az ember még nem férfi és már nem gyermek; kilépve a gyermekszobából, a világ még nem nyit ajtót; ha valaha, így ilyenkor érezhetõ a társaság szüksége; megbocsátod tehát nekem, ha én kortársaimmal - egy-kettõnek kivételével - ellenkezésbe állva, ismét el-, a külföldre vágytam. Ezek voltak fõ okaim.

Tudom, hogy az általam felhozott érvek megcáfolhatók; hogy többek között például itt is jól tanulhatok, restségemen erõt vehetek (meg is nyugodtam már akaratodban); de legalább láthatod ezekbõl, hogy óhajtásom nem pillanatnyi szeszély, hanem ha téves is, amennyire tõlem kitelt, higgadt meggondolás eredménye volt.

Végül kérlek, bocsásd meg, ha restségem által gondot okoztam neked; mire visszajössz, fiadat a római jog mellett találod. Talán mulatságosabban írhattam volna, de így legalább tudod, mit akart és mit akar fiad.

Loránd

Az egészség jó, mindnyájan velem együtt csókolnak."

Lásd: Oltványi 512-513. l. - megelégedve helyzeteddel: Eötvös Loránd 1867 októberében kezdte meg heidelbergi tanulmányait. - fenn a hegyen: a család svábhegyi villájában. - õket egyszerre ... három oldalról támadom meg: ti. mint miniszter. - A katolikus autonómia: ezt a kérdést többek közt az 1867 júliusában Simor János hercegprímáshoz intézett levelében fejti ki. - a nevelési egyletek: a népnevelési egyletek alakítására vonatkozó, 1867. július 3-án kibocsátott felhívása, amelynek célja az oktatásüggyel kapcsolatos társadalmi tevékenység kibontakoztatása volt, de az a különbözõ egyházak részérõl - amelyek jogkörük csorbítását látták a kezdeményezésben - ellenállásba ütközött. Eötvös koncepciója az oktatásról végül az 1868. évi népoktatási törvényben öltött testet. - a gimnaziális rendszer: Eötvös 1867-ben új tantervet készíttetett a gimnáziumok számára, amely az állami és a katolikus gimnáziumokban az 1868/69-es tanévben életbe is lépett; a protestáns oktatási intézmények - épp autonómiájukra hivatkozva - megtagadták bevezetését. - A falu jegyzõje fordítását: a regény német fordításáról lehet szó, amely 1846-ban és 1853-ban jelent meg. - prenumeráció: elõfizetés. - Lloydot: a Pester Lloyd címû lapról van szó, amely 1854-ben indult és 1867 óta Falk Miksa a fõszerkesztõje. - Welckernek: Karl Theodor Welcker (1790-1869): német liberális jogász és publicista, heidelbergi egyetemi tanár; Eötvössel személyes kapcsolatban is állt. - Sághy Gyula (1844-1916): jogtudós; az 1860-as évek végén a kultuszminisztérium támogatásával Heidelbergben tanult. - Bozóky Alajos (1842-1919): jogtudós; ekkortájt ugyancsak a minisztérium támogatásával folytatott egyetemi tanulmányokat Heidelbergben.

Lásd: Oltványi 513-515. l. - Bunsen, Robert Wilhelm (1811-1899): német kémikus, egyetemi tanár, akinek elõadásait Eötvös Loránd Heidelbergben hallgatta. - Kirchhoff, Gustav Robert (1824-1887): német fizikus, egyetemi tanár. - Bluntschli, Johann Kaspar (1808-1881): német liberális jogtudós, egyetemi tanár, akivel Eötvös személyes kapcsolatban volt. - Wangerow, német jogtudós, egyetemi tanár.

Lelõhelye az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi dokumentációs gyûjteménye, jelzetszáma: 70.107.2. A levélen nincs keltezés, de a szövege alapján feltételezhetõ, hogy 1867. december 20-a táján íródhatott.

Lásd: Oltványi 515-517. l. - Anyád: br. Eötvös Józsefné, sz. Rosty Ágnes. - Eötvös Jolán (1847-?), Eötvös Mária (1851-?), Eötvös Ilona (1846-1924): Eötvös lányai. - Trefort Ágoston (1817-1888): politikus, publicista, Rosty Ilona férjeként Eötvös sógora. Gypsy: Eötvös Loránd otthon hagyott kedvenc kutyája. - Andrássy Gyula gr. (1823-1890): politikus, 1867 februárjától 1871 novemberéig miniszterelnök. - Tegnap ment át a zsidó-emancipáció a fõrendeknél: az ország izraelita lakosainak teljes polgári és politikai jogegyenlõségét kimondó 1867: XVII. törvénycikkrõl van szó, amelyet a képviselõház elõzõleg már elfogadott. - 1842-ben írtam az emancipáció mellett: A zsidók emancipációja c. tanulmány valójában 1840-ben keletkezett és 1841 februárjában, a Budapesti Szemlében jelent meg. - obskuráns: népbutító, a tudomány és a felvilágosodás ellensége. - Zukunft: jövõ, jövendõ. - egy könyvbõl fogod látni: a Reform c. könyv második kiadásáról van szó, amelyet Eötvös eredetileg 1846-ban írt, s amelyet 1868-ban azért jelentetett meg a saját költségén, mert az országgyûlés 1867. október 31-i ülésén néhány ellenzéki szónok a szemére vetette, hogy a vármegyék jogkörérõl jelenleg vallott nézetei ellentétben állanak a kérdésre vonatkozó egykori állásfoglalásával.

Lásd: Oltványi 517. l.

Lásd: Oltványi 518-519. l. - feruláját: nádpálcáját, botját.

Lásd: Oltványi 524-526. l. - in effigie: itt: jelképesen. - A Lipót templomának kupolája: a lipótvárosi plébániatemplomról van szó (ma: Szent István Bazilika), amelyet 1851-tõl 1867-ig Hild József épített, majd Ybl Miklós folytatott. A levélben említett katasztrófa után Ybl megváltoztatta a templom tervét és az eredetileg klasszicista stílusban tervezett templom összhatásában eklektikus formát kapott. Az építkezés csak Ybl halála után, 1905-ben fejezõdött be.

Lásd: Oltványi 529-530. l. - a zsidó-ügynek rendezése: feltehetõleg az izraelita hitfelekezet autonómiájának módozatait kidolgozó zsidó kongresszus elõkészítésérõl van szó, amely végül 1868 decemberében nyílt meg.

Lásd: Oltványi 531-532. l. - a királyi keresztelõrõl: Ferenc József legkisebb leányának, Mária Valériának a keresztelõjérõl van szó. - Návay Lajos (más forrás szerint József) (1842-1905): Eötvös leendõ veje, a Makó melletti Földeák földbirtokosa.

Lásd: Oltványi 533. l.

Lásd: Oltványi 540-541. l. - notandum bene: megjegyzendõ.

Lásd: Oltványi 545-546. l. - Károlyi Tibor gr. (1843-1904): politikus, történetíró, országgyûlési képviselõ, késõbb a fõrendiház elnöke. - Balassa János (1814-1868): sebész, egyetemi tanár, az 1850-es, 1860-as években Eötvös kezelõorvosa. - itinerárium: útikönyv, útleírás.

Lásd: Oltványi 549-550. l. - A tellur iránt: errõl az ügyrõl (amelyrõl a további levelekben is szó esik) nem tudunk közelebbit. - A Laboratórium: a pesti egyetem épülõfélben levõ I. sz. kémiai intézete. - Than Károly (1834-1908): kémikus, 1862-tõl a pesti egyetem tanára, a korszerû kémiaoktatás megteremtõje; õ létesítette az egyetem I. sz. kémiai intézetét. - Bunsen: Robert Wilhelm Bunsen.

OSzK. - Miska: a személyzet egy tagja.

Lásd: Oltványi 551-552. l. - a felséges nép lázongott: az 1848. július 17-20. közötti napokban, miközben az országgyûlés válaszfelirati vitája folyt, Pesten ismételt tüntetésekre került sor. - mely minisztertanácshoz hítt: Eötvös a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. - Balassa: B. János. - az infinitezimálók elsõ mestere: a differenciál- és integrálszámítást (összefoglaló nevén az infinitezimális számítást) Newton és Leibniz egymástól függetlenül fedezték fel. Eötvös itt valószínûleg Newtonra céloz, akinek nevét írásaiban is gyakran említi. - a védtörvénnyel: a képviselõház 1868. július 30-án kezdte tárgyalni a véderõrõl, a honvédségrõl, a népfelkelésrõl és az 1868-i újoncmegajánlásról szóló törvényjavaslatokat. A vita, amelyben az utolsó napon Eötvös is felszólalt, a törvények elfogadásával augusztus 5-én ért véget. - Than: T. Károly. - Welcker, Karl Theodor (1790-1869): német jogász és publicista, heidelbergi egyetemi tanár, akivel Eötvös személyes ismeretségben állt.

Lásd: Oltványi 552-554. l.

Lásd: Oltványi 569-570. l. - a politechnikummal: a késõbbi Mûegyetemrõl van szó, amelyet Eötvös emeltetett egyetemi rangra. - külön zsidó országgyûlésemet: az 1868. december 13-án megnyíló zsidó kongresszusról van szó.

Lásd: Oltványi 571-572. l. - A Volkszeitung cikke: A Volkszeitung c. német lap meleg hangú cikkben foglalkozott Eötvös 1868. november 25-i, a nemzetiségi törvényjavaslat ügyében tartott képviselõházi beszédével. A cikket a Pesti Napló 1868. december 2-i száma magyar fordításban közölte. - Welcker, Karl Theodor. - interkonfesszionális: felekezetek közötti.

Lásd: Oltványi 574-576. l. - Was ihr nicht wiegt ...: Mefisztó szava a Faust II. részének elsõ felvonásában. Magyarul, Kálnoky László fordításában: "...mit nem tehettek latra, súlytalan, amit nem fémjeleztek, nem arany." - Akin Károly (1830-1893): fizikus, az MTA levelezõ tagja; Faraday Mihály c. tanulmánya 1868-ban jelent meg. - Akinnek ezen elõadása fordítás: Oltványi szerint e feltevés nem igazolódott be (i. m. 781. l.).

Lásd: Oltványi 578-581. l. - mellyel jövõdrõl szólsz: az említett levélben Eötvös Loránd többek között ezt írja: "Amit a jövõ érdekében tanulni akarok, az 1-ször: miként kell experimentálni, jobban mondva miként kell a kérdést felállítani, hogy reá a természet megfelelhessen? és 2-szor: mi módon lehet az úgy nyert feleleteket egyszerû törvényekre visszavezetni. A nagy mester, kitõl ezeket legjobban lehet tanulni, Neumann Kõnigsbergben, s ezért szándékom jövõre odamenni." (Heidelberg, 1869. febr.) - Humboldt, Alexander (1769-1859): német természettudós, utazó. - caecus de colore: a vak (beszél) a színrõl. - burschenschaftok kneipolása: a (német egyetemeken fennálló) diákegyesületek korhelykedése. - Pulszky Ágost (1846-1901): Pulszky Ferenc fia, a pozitivista jogbölcselet kiváló képviselõje.

Lásd: Oltványi 581-582. 1. - A választások: az 1869-i országgyûlési választások március második felében zajlottak le, de a választási agitáció már januártól folyt. Eötvös március 7-én tartotta meg képviselõi programbeszédét. - Treforték: T. Ágoston Eötvös sógora.

OSzK. - Ilona: Eötvös legnagyobb lánya, Návay Lajos felesége. - fiút: Návay Tamás (1869-1925).

OSzK. - Neumann, Franz (1798-1895): német fizikus, egyetemi tanár. - Júlia: Eötvös Júlia br. (1812-1880): Eötvös József nõvére. - Keleti (Klette) Gusztáv (1834-1902): festõ és mûkritikus. Az 1850-es évek második felében Eötvös Loránd nevelõje volt. Azután Bécsben és Münchenben festeni tanult.

Lásd: Oltványi 582-584. l. - Königsbergbõl írt elsõ leveled: Eötvös Loránd 1869-ben egy féléven át a königsbergi egyetemen folytatta tanulmányait. - Megnyitottuk az országgyûlést: az 1869-72-i országgyûlés ünnepélyes megnyitására 1869. április 24-én került sor. - lelepleztük a Nádor-szobrot: Johann Halbig német szobrász József nádorról készült mûvérõl van szó, amelynek leleplezését eredetileg 1860-ban tervezték, s bár a szobor elkészült, a leleplezésre csak kilenc év múlva, 1869. április 25-én került sor. A szobor ma is eredeti helyén, a nádorról elnevezett téren látható. - Madarász József (1814-1915): jogász, politikus, a szabadságharc után bebörtönözték, ahonnan 1856-ban szabadult, 1861-tõl negyvennyolcas párti, 1865-tõl haláláig függetlenségi párti képviselõ. - Irányi Dániel (1822-1892): politikus. A szabadságharc alatt kormánybiztos volt. 1849-tõl emigrációban élt. A kiegyezés után országgyûlési képviselõ, 1869-tõl a Negyvennyolcas Párt, majd késõbb a Függetlenségi Párt elnöke. - Ghyczy Kálmán (1808-1888): politikus. 1848-ban igazságügyi államtitkár, 1861-ben a képviselõház elnöke. 1865 és 1873 között mint a balközép egyik vezetõje közvetíteni próbált Deák és Tisza Kálmán álláspontja között. - Tisza Kálmán (1830-1902): politikus. Az 1861-i országgyûlés alelnöke, Teleki László halála után a határozati párt vezetõje. 1867 és 1875 között ellenzéki álláspontot foglalt el a kiegyezés Deák által megvalósított formájával szemben, és az 1868 áprilisában közreadott "bihari program"-ban bizonyos közjogi, katonai és gazdasági természetû kívánságokat hangoztatott. - Lloydod: a Pester Lloyd c. lap. - Borsszem Jankód: az 1868-ban indult Deák-párti élclap; elsõ szerkesztõje Ágai Rudolf volt. - Pablo: Rosty Pál (1830-1874): utazó, földrajzi író, Eötvös sógora, amerikai utazásáról írt könyvét Úti emlékezetek Amerikából címmel adta ki 1861-ben. - Liszt kedvéért.: Liszt Ferenc 1869 áprilisában Augusz Antal, Erkel Ferenc és mások meghívására Pestre látogatott. - Dénes bácsinak: Eötvös Dénes br. (1817-1878): Eötvös fivére.

Lásd: Oltványi 584-585. l. - Wodianer Móric (1810-1885): bécsi bankár és nagykereskedõ; az Eötvös család pénzügyeit az õ bankháza intézte. - discutiáljuk: megvitassuk. - Richelot, Friedrich Julius (1808-1875): német fizikus, königsbergi egyetemi tanár.

Lásd: Oltványi 586-587. l. - kedélyileg rosszul érzed magad: Eötvös Loránd 1869. május 8-i keltezésû levelében többek között ezt írja: "A múlt hetet levert hangulatban töltöttem, a nehézségek, melyekkel itt tanulmányaimban meg kell küzdenem, legyõzhetetleneknek látszottak." - vanitas vanitatum: hiúságok hiúsága. - Goethe ...egyedül tudta kimondani: Oltványi szerint (i. m. 782. l.) az utalás arra a híres monológra vonatkozhat, amelyet a tudományok hiábavalóságán tépelõdõ fõhõs mond el a Faust elején. - epocháján: korszakán. - Than: T. Károly. - adressz-discussió: az országgyûlés válaszfelirati vitája, amelyhez Eötvös nem sokkal a levél elküldése után maga is hozzászólt.

Lásd: Oltványi 588-589. l. - leveledet: Eötvös Loránd május 21-i levelében (amelynek hátoldalán ez áll: "Egyedül papának") újra panaszkodik: "Nem tudok itt megnyugodni. - Napról napra kedvetlenebb leszek s inkább vágyódom hazatérni. - Az elõadásokban élvezetet nem találok s magamat butulni érzem. - Én azt képzelem, hogy reám nézve leghasznosabb volna innét mentül hamarébb elutazni. (...) Ami döntõ e kérdésben, az a te tanácsod, mert tudom, hogy ismersz... " - pretextus: ürügy, kifogás.

Lásd: Oltványi 589-591. l. - leveledre: Eötvös Loránd május 27-én írja: "Kedves atyám! Leveleid nem voltak hatás nélküliek, s legalább a kételytõl megmentettek, mit kelljen jelen pillanatban tennem (...) Mindemellett nem tudom, a félév végeig itt maradok-e, mert szeretném, mielõtt hosszabb idõre hazatérnék, a berlini, göttingai és lipcsei tanárok tanítási modorát megismerni - s így, feltéve hogy ide különös érdek nem köt, július hónapban e városokban egy-egy hetet hasznosan eltölthetnék." - az általad kifejezett nézetet: errõl így ír Eötvös Loránd: "Ha egyszer hosszabb idõre együtt leszünk, segítségeddel talán tisztába jöhetek, melyek a legbiztosabb eszközök szellemi elõhaladásunk emelésére - mert hiába, én több súlyt fektetek arra, mint a vasutak legsûrûbb hálózatára s a gyárak legnagyobb telepeire." (u.o.) - Tisza... ellenem köszörüli torkát: Tisza Kálmán Eötvösnek 1869. május 26-án, a válaszfelirati vitában tartott, a kiegyezést védelmezõ nagy beszédével szállt vitába.

Lásd: Oltványi 595-597. l. - kérésedrõl: Eötvös Loránd 1869. június 4-i levelében arról ír, hogy szeretne Svájcba utazni, s az utazáshoz némi pénzre lenne szüksége.

Lásd: Oltványi 597-599. l. - omnipotenciája: mindenhatósága. - Úgy ítéltem meg állapotodat, mint leírtad: 1869. június 12-én írt levelében Eötvös Loránd így ír: "Itt tartózkodásom alatt a tudományt, mellyel foglalkozni szándékozom, oly alakban tálalták elém, melyben egyelõre meg nem emészthetem, s ennek következtében oly kedvetlen hangulatba estem, melyet leghelyesebben szellemi indigestiónak nevezhetnék. - Míg itt oly kérdésekkel faggattak, melyek iránt érdekem nagyon csekély, kedvem a pályán haladni, melyre léptem, nagyon leapadt..." - recipét ordináltam: receptet rendeltem. - indigestio: emésztési zavar, gyomorrontás. - rektifikál: helyesbít, helyreigazít. - Der Kerl der spekulirt: a fickó, aki okoskodik. (Utalás Goethe Faust-jának alábbi soraira: "Ich sage es dir: ein Kerl, der spekulirt, Ist wie ein Tier auf dürrer Heide Von einem bösen Geist im Kreis herumgeführt, Und ringsumher liegt schöne grüne Weide." Magyarul Sárközi György fordításában: "Én mondom: az, ki folyvást spekulál, barom, akit egy kósza lélek szikes pusztán terel körbe, és nem talál füvet, holott körül zöldek a rétek.") - Akin: A. Károly. - Horváth Ignác (1843-1881): mérnök. 1868/69-ben Franciaországban folytatott erõmû- és géptani tanulmányokat. 1869-tõl a budapesti mûegyetem tanára.

Lásd: Oltványi 599-600. l. - szesszió: ülésszak. A kis névtelent: Eötvös elsõ unokájáról, Návay Tamásról van szó. - Bolyai János (1802-1860): nagy magyar matematikus, a matematika történetének egyik legnagyobb alakja, Bolyai Farkas fia; Appendix c. korszakos mûve apja Tentamen címû matematika-tankönyvének mellékleteként 1832-ben jelent meg. Farkas: Bolyai Farkas (1775-1856): matematikus, drámaíró. Göttingai egyetemi tanulmányai alatt ismerte meg Gausst, akivel élete végéig levelezésben állott. - Gauss, Carl Friedrich (1777-1855): nagy német matematikus és fizikus. Gauss annak idején elmulasztotta felhívni a tudós társadalom figyelmét Bolyai felfedezésére; ez is oka annak, hogy a világ csak Gauss leveleinek 1859-es kiadásából értesülhetett a rendkívüli megállapításokról. (Bolyai és Gauss levelezése magyarul elõször csak 1899-ben jelenik meg, Bolyai Jánosról pedig - halálának százéves évfordulóján - épp Eötvös Loránd emlékezik meg a kolozsvári ünnepségen elmondott beszédében.) - Buoncompagni, Baldassaro (1821-1894): olasz matematikus, a matematika történetének kutatója. - Gauss vele éveken át levelezett: Gauss csak Bolyai Farkassal levelezett, Jánossal csak közvetett kapcsolatban állt. - mint genie-hadnagy penzionáltatott: Bolyai János hadmérnök-kapitányként 1833-ban kérte nyugdíjaztatását.

Másolata: OSzK. - Lásd: Oltványi 610-611. l. Errõl a levélrõl csak egy gépelt másolat található a kézirattárban, láthatóan sietve készült, hevenyészett gépirat 1925-bõl. Ennél jóval pontosabbnak látszik Morvay Gyõzõ 1902-es másolata, ezért itt ez utóbbit közöljük. - Cartesius: René Descartes (1596-1650) francia filozófus megállapítása a "Cogito ergo sum": gondolkozom, tehát vagyok. - Mióta a király s Andrássy elment: az uralkodó 1869 október végétõl december elejéig Beust belügyminiszter és Andrássy kíséretében a szuezi csatorna megnyitásának ünnepségei kapcsán Egyiptomban tartózkodott. - a honvédzászló beszentelésénél: 1869 folyamán került sor (az 1868-ban elfogadott véderõtörvények értelmében) a magyar honvédség újbóli felállítására, és az év utolsó hónapjaiban számos helyen tartottak zászlóavató ünnepségeket. A budai honvédzászlóalj zászlószentelése 1869. október 31-én a királyné jelenlétében ment végbe. - beneventál: üdvözöl.

Lásd: Oltványi 615-617. l. - leveledbõl... látom, jól érzed magad: Eötvös Loránd 1869. november 6-án keltezett levelében többek között ezt írja: "Heidelberg különben néhány nap óta földrengésnek színhelyévé vált, mi új ismeretségek kötésére jó alkalom; hogy egynek vagy másnak arca tetszik nekem, rögtön megkérdem, érezte-e a földrengést, s mindenki tud valami csodásat elmesélni, s az ismeretség kötve van. - Magam is e hó 2-án éjszaka revolveremet megtöltve léptem ki hálószobámból; mert meg voltam gyõzõdve, hogy a mellékszobába valaki bejött. -
Érdekesebb egy filiszter esete, aki almáriumának megrázkódásától annyira megijedt, hogy a meggyõzõdésében, hogy valaki benne elrejtõzött, kétszer belelõtt. - Mikor a zajra a ház lakosai összecsõdültek, s nagy óvatossággal az almárium ajtaját kinyitották, egy keresztüllõtt nadrágot és egy hasonló állapotban levõ frakkot találtak benne. - Most, midõn a levelet végzem, egy öreg báró Howenhez megyek, kinek megígértem, egy rendkívül »elegáns« szeizmométert, azaz »földrengésmérõt« csinálni. - Ez az öregúr, ki már 40 év elõtt tanult, itt most újra rendesen látogatja az elõadásokat s a legszebb és legdrágább fizikai eszközeket összevásárolja, anélkül hogy hozzájuk merne nyúlni. - Ennél gazdálkodunk mi, s csinálunk nála »Hókusz-pókusz«-t. Nagyon szép anilin színei vannak, s hogy ezeket applikálhassa, a földrengés tanulmányozására következõ apparátust gondolt ki. - Szobája közepén a függõlámpás kapcsán egy földig érõ szálat függeszt fel, melynek alsó végén ólomgolyó, s ahhoz megerõsítve egy ecset van. - Ez az ecset egy széles karimájú tányér mélyedésébe ér, mely meg van töltve anilis színekkel (s ezt tartja õ találmányában legfontosabbnak). - Földrengés esetén az ólomgolyó, mint egy ingának súlypontja, mozgásba jön, mégpedig a rengés irányában, s az ecset a karimán »elegáns szín«-nel megörökíti ez irányt. E csodálatos apparátus a múlt éjjeli földrengésnél nem festett, s õ azt hiszi, valami hiba van benne. - Ezért megyek hozzá." - recurrensek: visszatérõk. - Krenner József Sándor (1839-1920): mineralógus. Egy ideig Eötvös Loránd nevelõje volt. 1866-tól a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának õre, késõbb igazgatója, 1870-tõl 1894-ig Eötvös Loránd közbenjárására mûegyetemi tanár volt. - a Múzeum organizációját: Eötvös 1870-ben valóban keresztülvitte a Nemzeti Múzeum szervezeti reformját.

Lásd: Oltványi 618-619. l. - privatissima: kis számú (esetleg csak egy) hallgató számára tartott különleges egyetemi elõadás. - a sarkvidéki expedíciót: mint a következõ levelekben is látható, Eötvös Loránd meghívást kapott egy sarkvidéki expedíción való részvételre. - robbok: fókák. - a beszéd, melyet tartottam: Eötvös a képviselõház 1869. november 29-i ülésén két, a dalmáciai felkeléssel kapcsolatos interpellációra válaszolt.

Lásd: Oltványi 621-623. l. - a jégbarlangról írt cikked: A scarisoarai jégbarlang c. cikk (Vasárnapi Újság 1869. 49. sz. 673-75. l.). - ortográfiát: helyesírást. - Siebold, Philipp Franz (1796-1866): német természettudós; hosszú idõn át Japánban folytatott növénytani kutatásokat. - "Das ist für dem Mann viel zu wenig": ennek az embernek ez túl kevés. - Vogt, Karl (1817-1895): német természettudós, a darwinizmust vulgarizáló, mechanikus materialista természetfilozófia neves képviselõje. - spektákulum: látványosság. - ultramontánizmus: szélsõségesen klerikális, pápapárti. - Dénes bácsi: Eötvös Dénes br. (1817-1878): Eötvös fivére.

OSzK. - Tamás: Návay Tamás, Eötvös unokája.

Lásd: Oltványi 635-636. l. - Petermann, August (1822-1878): német térképész és földrajztudós, 1854-tõl haláláig a góthai földrajzi intézet igazgatója. - utazást: Eötvös Loránd sarkvidéki expedíciójáról van szó, melynek útitervét részletesen 1869. december 21-i levelében írja meg: "E tervem kivitele most csaknem egyedül beleegyezésedtõl függ s talán megnyerem azt, ha az ügy állásával közelebbrõl megismertetlek. - A kis expedíció, melyrõl itt szó van, magánvállalat, melyet Petermann segítségével Dr. Bessels hoz létre. - A hajó, az 1868-i német expedíció hajója, »Grönland« a vállalatnak szabad rendelkezésére áll; egyéb költségeit részben Robbenschlag [fókavadászat] által, részben különösen e célra gyûjtött pénzekbõl fogja fedezni. - Maga Dr. Bessels 1000 tallért ad e célra, s ugyanannyit kellene résztvevés esetében nekem is adni. -
Dr. Besselsen kívül, ki zoológus, egy fizikus, s ha akad, egy geológus alkotnák az expedíció tudományos részét. - Ehhez járulna egy hajóskapitány s a hajónak szokott személyzete. - A cél, melyet az expedíció magának kitûzött, keleti Spitzbergen földrajzi felvétele s a szomszéd, eddig el nem ért Gillis-Land felkeresése. - E célból március végén indulna ki Bremerhavenból s vagy Norvégia partjainak mentében, vagy Jan Mayennek tartva haladna rendeltetése felé, s legkésõbb októberben térne vissza. ...Fel vagyok szólítva mint fizikus részt venni ez expedícióban, s én forró vággyal kívánom azt. - 1000 tallér nem kis pénz, de nem elég nagy, hogy akadály legyen ott, hol ily kedvezõ alkalom nyílik arra, hogy végre már tegyek valamit."

Eötvös József december 25-i levelében azt írja, hogy nem engedi fiát az utazásra. Loránd december 28-án sietve válaszol:

"Kedves atyám!
Kérésemet kereken megtagadod s én engedelmeskedem, mert másként nem tehetek, anélkül hogy érveid meggyõznének. Ha közelebbrõl tekinted a dolgot, látni fogod, hogy sem az nem áll, hogy az utazás feladata fáradságra nem érdemes; sem az, hogy én ez utazás tervezése által célomtól eltértem.

E leveledben, úgy mint már azelõtt is többször, a hibát veted szememre, hogy feltételeimben ingatag vagyok; azt jogosan tagadhatom. -

Az elsõ perctõl kezdve, mióta higgadtan határozhattam jövõm felett, a tudományos pályát választottam, s nem tudok egy napot sem, melyen e célt szemeim elõl vesztettem volna. Biztonsággal állíthatom azt is, hogy az idõtõl kezdve, midõn pályám követésére alkalmam nyílt, fáradtam is érte. Ha néha gyengének és habozónak láttál, úgy az mindig csak veled szemben történt; midõn te mint atya szeretettel törekedtél feltételeimtõl eltéríteni. - Hogy ily fegyverek hatással voltak reám, azt nemcsak jellemhibának nem, de sõt, helyesnek tartom. -

Látom, hogy véleményedet jellemem felett másként meg nem változtathatom, mint ha ellenedben is határozottan lépek föl.

Ezt teszem, s kinyilatkoztatom: hogy most is, úgy mint már 4 év elõtt volt, feltétem tudományos pályát követni s minden erõmmel törekedni fogok hazámban vagy ha ott akadályokat gördítesz elém, Németországban mint tanár mûködni. E céltól eddigelé nem tértem el, s tõle egyéniségemet kellene megtagadnom; de ha egy feléje vezetõ úton elindulva, egyszerre sokkal rövidebb és kedvezõbbre bukkanok, úgy minden esetben meg fogom kísérteni arra általtérni...

Ily eset fordult elõ, midõn a sarki utazásra alkalmam nyílt. -

Nem tartom helyesnek, ha a fiú atyjával ellenkezésben ily határozottan lép föl, mégis teljesen igazolva érzem magamat, ha meggondolom, hogy önbecsülésem és a te becsülésed megnyerése kényszerítettek erre."

- Gillis-Land: a Spitzbergai-tenger egyik szigete Spitzbergától kb. 200 kilométerre. - a fiatal Goethe: August Goethe (1789-1830).

Lásd: Oltványi 639-642. l. - école des Mines: bányászati fõiskola.

Lásd: Oltványi 637-639. l. (Feltehetõleg az Eötvös felesége által írt levéllel együtt küldték, ezért hiányzik a címzés; lásd Eötvös Loránd alább következõ, december 30-i válaszát.) - Reguly Antal (1819-1858): nyelvész, utazó, a finnugor nyelvtudomány egyik úttörõje. Az 1840-es években beutazta a finnugor népek lakóhelyeit és nagyértékû tudományos anyagot gyûjtött össze. Betegsége azonban megakadályozta gyûjtésének feldolgozásában és közlésében. Eötvös baráti kapcsolatban állt vele, 1863-ban emlékbeszédet mondott fölötte. - Castrén, Matias (1813-1852): finn nyelvész és etnográfus, az ural-altáji nyelvtudomány egyik megalapozója.

Erre a levélre válaszolva Eötvös Loránd december 30-án egyebek között ezt írja:

"Kedves atyám!
Mostanig mama levelét és a te második leveledet megkaptam, s én is boldog új évet kívánok. - E levelekbõl újra látom, mily szeretettel gondoltok reám, s éppen ezért tagadó válaszod valódi oka, t.i. aggodalmad, melyet te csak mint mellékest említettél, teljesen megnyugtat. - Különben lehetett volna elég eszem arra, hogy e vágyam teljesedését már csak az egy okból is lehetetlennek tartsam, mert nagyon kívántam."

Lásd: Oltványi 642-645. l. - az öreg Wodianer: W. Móric, az Eötvös-család pénzügyeinek intézõje.

Eötvös Loránd 1870. január 25-i levele:

"Kedves atyám!
Az 500 forintot, melyet nekem december végén küldöttél, elköltöttem. - Mire? és miképp? alig szükséges magyaráznom. Pezsgõre s lányokra költöttem. Nem akarom itt magamat sem kárhoztatni, sem bármi módon is igazolni. Megnyugtatásodra legfeljebb annyit mondhatok, hogy ez idõ alatt sem egészen meg nem szüntem dolgozni, sem morálisan legkevésbé nem süllyedtem. - Az egész csak egy fellobbanó lángocska volt, melyet rögtön eloltani eddigelé még erõs szándékom sincs."

Lásd: Oltványi 645. l. - Heidelberget most egy idõre elhagyod: Eötvös Loránd február 20-i levelében azt írja: "Amennyire szerettem és még most is szeretem Heidelberget, úgy meguntam e pillanatban, éspedig különösen engemet kielégítõ társaság hiánya miatt, s azért, mert egyedüli mulatsága, melyet nyújt, az ivás." Két terve van, és apját kéri, határozzon, melyiket teljesítse: "Az egyik hely Luzern volna, hova egy ismerõsöm követne, s hol séták és kirándulások mellett szorgalmasan tanulhatnék. ...Második tervem: ...Pablo [Rosty Pálnak Pentelén volt birtoka - a szerk.] gyakran felszólított, jöjjek hozzá hosszabb idõre, s tudom, hogy nem volnék neki alkalmatlan, ha a két hónapot Pentelén tölteném; friss levegõt s közbe-közbe kis szórakozást ott is találnék, s mi több, nehány napot veletek is tölthetnék." - inaugurális dissertatio: székfoglaló értekezés. - büdzsé-diszkusszió: az 1870. évi költségvetés vitája 1869 decemberétõl 1870 márciusáig húzódott el. Eötvös 40 alkalommal szólalt fel a vitában, válaszolva a kultuszminisztérium költségvetésével kapcsolatos kérdésekre és indítványokra.

Lásd: Oltványi 646-647. l. - jól tetted, hogy visszatértél: Eötvös Loránd a tervezettnél rövidebbre sikerült svájci útról hazatérve, március 8-án ezt írja apjának: "Az idõjárás egyszerre rosszra fordult, s Luzernbe egy ismerõsöm érkezett, kit kerülni utazásom egyik célja volt; így, hogy egy nem sikerült próba után a Titlist megmászni, ide visszatértem. Különben is ez, és még más ismerõseim voltak fõ indoka éppúgy annak, hogy Luzernba menni szándékoztam, mint annak, hogy e tervemet megváltoztattam. - Szökni akartam elõlük, de midõn ezt megtudták, õk is kedvet kaptak Luzernba jönni, s nekem nem maradt egyéb hátra, mint visszaszökni." - A baj, amely minap a képviselõházban ért: Eötvös 1870. március 5-én a képviselõházban elszédült. - Abschluss: lezárás, befejezés. - Wilhelm Meisterünk Wanderjahrjait kezdje-e meg: utalás Goethe két híres, egymáshoz kapcsolódó mûvére, a Wilhelm Meisters Lehrjahre (W. M. tanulóévei) és a Wilhelm Meisters Wanderjahre (W. M. vándorévei) címû regényekre. - a honvéd-kérdésbõl: a honvédelmi minisztérium költségvetésének vitája során néhány ellenzéki képviselõ az 1848/49-i honvédrokkantak, -özvegyek és -árvák nyugdíjban való részesítésére vonatkozó határozati javaslatot nyújtott be. A javaslat megvitatására az 1870. március 11-i ülésen került sor. A kormány és a Deák-párti többség - politikai megfontolásokra hivatkozva - elvetette az indítványt, viszont Andrássy társadalmi gyûjtõakciót javasolt a honvédek felsegélyezésére, és õ maga nyomban 10000 forint aláírásával nyitotta meg a gyûjtést.

Lásd: Oltványi 648-650. l. - legkedvesebb volt leveled: Eötvös Loránd 1870. március 15-én írt levelében egyéb jókívánságok mellett egy saját, 1863-ból származó költeményével is köszönti apját, amelyet az érdekesség kedvéért közlünk:

"Atyám a vágyat kaptam én tetõled!
Ezzel kívánom, légy boldog magad,
Jósors kövesse mindig áldott lépted,
S nevedhez bár méltó legyen fiad!
És ami több, eszméid gyõzedelme
Hordozza messze el dicsõ neved!
Hisz hogyne áldna meg Isten kegyelme
Ki nemzetednek szántad életed!"

(A vers további négy szakaszát Fröhlich Izidor is bemutatja Emlékkönyvében, 77-78. l.)

- A nézeteket, melyet terminológiánkról közlesz: ugyancsak ebben a levélben olvasható az alábbi okfejtés: "Tudomány és nemzetiség legtöbbeknek egymással meg nem egyeztethetõnek látszik; s míg némelyek röviden bánnak el a kérdéssel, s a tudományt, mert nem nemzeti, feleslegesnek tartják, mások azon töprengenek, mi módon lehetne a tudományt nemzetivé tenni. Mintha elég erõt lehetne feltételezni bármely nemzet szellemében, hogy egy elzárt, az egységes tudománytól elkülönült tudományt tartson fel, anélkül (hogy) amattól fölülmulassék! - Nem a legszebb s legteljesebb kielégítést nyeri-e a nemzeti büszkeség ott, hol nagy tudósokat mutathat föl, kik az összes emberiség szellemére behatottak? Legyenek magyar tudósaink, legyen magyar tudományos irodalmunk; de bárgyúság volna magyar tudományra gondolnunk. - A tudománynak nemzetünk keblébe kell behatni, s ezért magyarul kell azt elõadnunk; de nem szabad magát a külföld tudományos irodalmától elkülönöznie, s ezért meg kell tartanunk annak nomenclatúráját. - Ez általános nomenclatúra a tudomány tanulását nagy mérvben elõsegíti; de van ezenfelül még más, fontos jelentõsége is. - Nem egy vagy más szobatudós önkényszerû alkotmánya az, hanem szorosan összefügg az magának a tudománynak történetével, mondhatnám életével. - Ha az összes mûvelt világ minden lakója a Magnetizmus szónál Magnezia városára s meséjére gondol, miért adjuk mi ugyane fogalomnak a »delejesség« nevét? (S vajon sokkal magyarabb-e a szó?) - Ezer hasonló rossz szóval rendelkezünk, s nemcsak õrizkednünk kell újabb hibába nem esni; de még számtalan régi vétséget is jóvá kell tennünk." - Szabó József (1822-1894): geológus, mineralógus, 1862-tõl a pesti egyetem ásvány-földtan tanszékének tanára, a hazai geológiai kutatás egyik úttörõje. - consortesei: társai, cimborái. - makulatúra: piszkozatpapír. - Ráth Mór (1829-1903): könyvkereskedõ, könyvkiadó. Számos magyar író munkáit - köztük az 1860-as évektõl Eötvös mûveit is - jelentette meg. Pesti könyvesboltja az 1860-as években a politikai és szellemi élet vezetõ alakjainak állandó találkozóhelye volt. - Inkey István (1842-1905): Eötvös leendõ veje, Eötvös Jolán férje. - juridicus facultás: az egyetem jogi kara.

Lásd: Oltványi 650. l. - 8 törvényjavaslatot nyújtottam be a törvényhozásnak: 1870. április 7-én nyújtotta be a szabad vallásgyakorlatról, a pesti tudományegyetem újjászervezésérõl, a kolozsvári egyetem felállításáról, a mûegyetem újjászervezésérõl, a középiskolai oktatásról, óvodák felállításáról, közoktatási célokat szolgáló póthitelrõl, továbbá a törvényjavaslatokat elõzetesen megvizsgáló bizottság létrehozásáról szóló törvényjavaslatait. Ezek egyike sem emelkedett törvényerõre, érdemi megvitatásukra sem került sor. - politechnikum: mûegyetem. - statutum: szervezeti szabályzat. - egy egészen új egyetemet Kolozsváron: a kolozsvári egyetem létrehozására ténylegesen csak Eötvös halála után, 1872-ben került sor. - praeparandia: tanítóképzõ. - konciliumon: az 1869. december 8-án összeült vatikáni zsinat tanácskozásainak középpontjában az az indítvány állt, amelynek értelmében a pápa csalhatatlanságáról (infallibilitás) szóló tételt a dogma rangjára kell emelni. Eötvös 1870 márciusában levelet intézett a magyar püspökökkel együtt Rómában tartózkodó (és a dogmát ellenzõ) Simor hercegprímáshoz, amelyben figyelmeztette õt azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a csalhatatlansági dogma kimondása a katolikus egyház és a magyar állam közötti viszonyban elõidézne. A dogmát végül ugyanez év július 18-án elfogadták, de a szavazáson - álláspontjának és tiltakozásának írásbeli kifejtése után - a magyar püspöki kar nem vett részt.

Lásd: Oltványi 651-653. l. - a 3 teológikus kart indítványozva: a pesti tudományegyetem újjászervezésérõl szóló törvényjavaslatban Eötvös az egyetemen - a már fennálló katolikus hittudományi kar mellett - protestáns és görögkeleti teológiai karok létesítését irányozta elõ. Eötvös Loránd említett levelében (1870. április 16.) így ír a kérdésrõl: "Bizonyos, hogy a katolikus vallási fakultásnak joga van az egyetemhez tartoznia, s így az egyetlen eszköz, melyet te mint kormány (kinek mindig igazságosnak kell lenni) alkalmazhattál hatalmának gyengítésére, az volt, hogy mellé két riválist állítottál. - Én nem hiszem, hogy ezáltal a cél el lenne érve, mert jövõben bizonyosan nagyobb lesz a küzdelem a dogmatikus vallások összessége közt egyrészrõl és a szabad gondolkozás közt másrészrõl, mint a küzdelem az egyes vallásfelekezetek közt. - Ez esetben pedig a vallási fakultások túlnyomóak volnának az egyetemen. - Amennyire az újságokból kiolvastam, a ház a vallási fakultásnak teljes eltörlését az egyetemrõl fogja kívánni, mit már azért is helyesnek tartanék, mert az új vallási törvény értelmében a vallási tudományt sem kellene az államtól függõvé tenni...

Magam is sajátságosnak tartom, hogy e tárgyakról írok neked; ha csakugyan az, úgy nevess soraim felett." - ultramontán: szélsõségesen klerikális, pápapárti. - Abélard, Pierre (1079-1142): francia teológus és filozófus; nézeteit az egyház több ízben elítélte. - Luther, Martin (1483-1546): a németországi reformáció kezdeményezõje. - Schleiermacher, Friedrich (1768-1834): német protestáns teológus és filozófus, a hit érzelmi tényezõinek elsõbbségét hangsúlyozó, romantikus, irracionalista szemléletû teológia neves képviselõje. - Renan, Ernest (1823-1892): francia vallástörténész és orientalista, a racionalista, pozitivista szemléletû bibliakritika kiváló mûvelõje.

Lásd: Oltványi 654. l. - Miután e kiadásra: Eötvös egyik - itt nem közölt - levelének hátoldalán Eötvös Loránd hosszú számoszlopokban jegyzi fel tartozásait, kiadásait, pénzügyi helyzetét. Feltehetõleg a számítások eredménye a június 28-i levél: "Ez alkalommal azonban ismét egy nagy összeget s egyúttal bocsánatodat vagyok kénytelen kérni. - Itt Heidelbergben u.i. még ez 500 forinton kívül 900-1000 forintra van szükségem, hogy adósság nélkül hagyhassam el e várost. - Pontosan az összeget nem is tudom, mert roppant rendetlenül gazdálkodtam. - Lehetetlen, hogy ne ítélj el szigorral; s csakis azt reménylem, hogy jóságosan megbocsátsz." - hogy Heidelbergbõl becsülettel elmehessél: Eötvös Loránd 1870. július 8-án tette le "summa cum laude" minõsítéssel doktori szigorlatát Heidelbergben, majd hazatért Magyarországra.

Lásd: Oltványi 661-663. l. - a poroszok gyõzelme: a német hadsereg offenzívája már az 1870-i német-francia háború elsõ heteiben nagy sikereket hozott: a Mac-Mahon vezetése alatt álló francia hadsereg az augusztus 4-i weissburgi és az augusztus 6-i wörthi elvesztett ütközet után visszavonulásra kényszerült. - 813 elõtt: 1813. február 28-án jött létre a franciaellenes koalíció, amely elsõ gyõzelmét Lipcsénél, a "népek csatájá"-ban érte el Napóleonnal szemben. - ...alig olvasok mást, mint Darwint: Eötvös errõl az olvasmányáról többek között ezt írja naplójában: "Fiam tanácsára Darwin könyvét olvasom. Rendkívül érdekes, habár alig képzelhetõ szomorúbb... A legszomorúbb az, hogy a teóriát valónak kell tartanunk. Legalább mi az embereket, s fõképp a népeket illeti, bizonyosan az, egész történetünk nem lévén más egy hosszú küzdelemnél, melynek legfeltûnõbb eredménye az, hogy a nemzeti egyéniségek mindég fogynak, s végre csak néhány küzdõ marad a téren. Az egyetlen, mi még vigasztaló, az, hogy a küzdelem eredménye mindig csak a magasabban álló, a tökéletesebb egyéniségeknek gyõzelme lehet, s hogy az embereknél az, mi erõsebbé tesz, csak a szellemi magasabb kifejlõdés." (370. l.) (Eötvös József: Naplójegyzetek. Közreadja Czegle Imre. Történelmi Szemle, 1978. 2. 365-410. l.) - ignoráns: tudatlan. - species: faj.

Lásd: Oltványi 667-669. l. - Sommsich Pál (1811-1888): politikus, az 1860-as években Deák politikájának híve, 1867-tõl a képviselõház alelnöke, majd 1869-tõl 1872-ig elnöke. - Horváth Boldizsár (1822-1898): politikus, jogtudós, 1867 és 1871 között mint az Andrássy-kormány igazságügyminisztere a feudális maradványok felszámolását célzó, következetesen liberális irányvonalat képviselte. (N. B.: 1876-tól Eötvös Loránd apósa.) - apprehendál: neheztel, megsértõdik. - Pali: Rosty Pál. - Roscher, Wilhelm (1817-1897): német közgazdász, az ún. német történelmi iskola megalapítója. - Csermák: Czermák János (1828-1873): cseh származású orvos, egyetemi tanár, a gégetükör feltalálója. - phisiológ: az élettan kutatója. - Greif hinein ...: nyúlj bele az élet teljébe. Ahová nyúlsz, mindenütt érdekes.

OSzK. - Markusovszky Lajos (1815-1893): orvos, egészségügyi szervezõ, az Akadémia tagja. 1867-tõl a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban elõbb az orvosképzés, majd az összes egyetemi ügyek elõadója volt.

A tervezett kirándulás a napló tanúsága szerint nagyrészt sikerült. Eötvös szeptember 13-án Iharosberényben, Jolán lánya vendégszeretõ házában írja naplójába a következõ sorokat: "A napot három kedves gyermekemmel töltém, kik mindazt, mit szülõk gyermekeikben óhajthatnak, észben és jellemben, teljesíték. Nem gazdagodtunk meg, sõt, életem gondok között folyt el, melyek talán még szaporodni fognak, de áldom Istenemet nagy jótéteményeiért és nem kívánok mást a jövõtõl, mint hogy kedveseimet megelégedve mint eddig, még sokáig lássam magam körül, s tevékenységem által embertársaim javát elõmozdítva, azon szerencsére érdemessé tegyem magamat, mellyel a gondviselés családomban elhalmozott." (i. m. 389. l.)

Benedek Mihály

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra

Eötvös home page