(1869. december 28.)
28/12 869.
Kedves fiam !
Miután, míg egyik tanácsnokom a számadásrevízióval elkészül, melyre dolgozásom folytatására szükségem van, egy félóráig szabad leszek, s nem tudom: lesz-e újesztendeig csak még annyi idõm az írásra, felhasználom azt, hogy szerencsekívánataim el ne maradjanak. - Nem formulázom gratulációmat. - Miután többnyire még azt sem tudjuk, mit kívánjunk önmagunknak, ki határozhatja meg, mi tehetne mást szerencséssé. - Óhajtásom csak az, hogy a lehetõségig boldog légy, s hogy ha lehet, azt elõmozdíthassam, miként s mi által válsz boldoggá, az Istenre s magadra bízom, mert hisz a siker minden törekvésnél s így a szerencse utáni törekvésnél is fõként önmagunktól függ, azaz attól, hogy a pálya, melyet választunk, egyéniségünknek megfeleljen. Remélem s óhajtom, hogy ebben nálamnál ügyesebben jársz el. - - Nem képzelheted, mennyire elkedvetlenít, hogy az utolsó kívánatot, melyet ez évben hozzám intéztél, nem teljesíthetém. -Azóta, hogy utolsó leveledre feleltem, újra többször átgondoltam a tárgyat, s mindinkább megerõsödöm azon meggyõzõdésben, hogy csak érdekedben jártam el. Anyád - s ebbõl mérheted szeretetét - kinyilatkoztatá, hogy szerencséd, jövõd, dicsõséged kívánja, az aggodalom, melyet utazásod okozna, tekintetbe nem vehetõ, hogy õ soha utaidon akadály lenni nem akar, s én osztom nézetét, de ez esetben nem pályádtól, hanem csak egy eltéréstõl tartóztatlak vissza, melyhez ábrándjaid csábítanak, s melyet, úgy hiszem, nemsokára ilyennek fogsz ismerni.
Nem vonom kétségbe
az éjszaki expedíciók fontosságát.
- A tudomány hivatása, hogy az egész föld
ismeretét megszerezze, és így néhány
mérföldnyi part geografikus felmérése
vagy egy haszonvehetetlen darab kontinens helyzetének meghatározása
kétségen kívül haladás, mely
nagy fontosságú lehet, mert minden lépés,
melyet elõbbre teszünk, további s talán
nagy eredményû vizsgálódások
kiindulási pontjául szolgálhat. - Megengedem
még azt is: a kis német hajó valószínûleg
nemigen kitûnõ legénységével
nagyobb felfedezésekre alkalmatos; hisz Kolumbusz Amerikát
igen gyenge hajókkal fedezte fel; de vajon te magad, ki
a tudomány azon ágaival eddig csak mellékesen
foglalkoztál, melyek arra szükségesek, hogy
ily utazás tapasztalatait tudományosan felhasználjad,
megfelelhetnél-e feladatodnak? - Nem kétlem, az
asztronómia méréseit, amennyire az a szélesség
s hosszúság fokainak meghatározására
szükséges, s még igen sok mást meg fogsz
tanulhatni márciusig, sokat fogsz észlelni s ezáltal
haladni utazásod alatt is; de sokkal mélyebben belátsz
a tudományba, mint hogy ne vallanád meg, hogy jelenleg
elõkészülve nem vagy, s így sokkal kevesebb
eredményre számolhatsz fáradságod
után, mint ha pár évvel késõbb
tennéd ugyanazt, míg másrészrõl
ezen utazás eltaszít azon iránytól,
melyben eddig haladtál. - Ha a tudomány ezen ágát
választod magadnak, s pár év múlva
nem egy Petermann úrtól szervezett expedícióval,
melyhez 1000 tallérod a híres geográfus költségét
könnyítené, de rendes expedícióval,
a poláris tengeren jártas kapitánnyal indulsz
útra, sajnálni fogom, de nem fogom ellenezni egy
szóval határozatodat - de így jótállok,
hogy még az utazás alatt magad is rosszallani fognád
engedékenységemet. -
Az, hogy a doktorátus
letételét kívánom, nálam nem
szeszély. -
Miután ezen pályára
léptél, elõtted csak 3 út áll.
-
Vagy praktikus irányban
folytatod tanulmányaidat és pl. egy école
des Mines-be mégy. -
Vagy professzúrára
készülsz.
Vagy hazatérve (természetesen
utazás után), mint magányos tudós
folytatod életedet, akár aktíve a tudomány
valamely ágának szentelve minden erõdet,
akár csak mint tudománykedvelõ, a tudományt
csak annak tekintve, mi az életet szebbíti. -
A második esetben a doktorátus szükséges, az elsõben legalább jó - a harmadikban pedig azért kívánatos, mert egyetemi pályádnak bevégzése (ein Abschluss), és ha a doktorátust letetted, s hazajössz, s itt az ország tudományos törekvéseiben részt veszel, csak tõled függ, hogy magadnak állást szerezzél. Ha akarsz, igazi szépet, mert mindig szép dolog valamely ország tudományos mozgalmainak élén állani, s ha kartársaidra gondolsz, el fogod hinni, hogy ezen állást tõled senki nem veheti el; vagy legalább szerezhetsz magadnak igen kellemes állást, amennyiben annyid mindenesetre lesz, hogy mindennapi kenyered biztosítva van, s ily helyzetben a tudományok mívelése több élvezetet ad, mint mások milliókkal maguknak megszerezhetnek.
Éppen mert a doktorátus letétele oly cél, mely pályádnak semmi esetre akadálya nem lehet, s mert addig, míg azt elérted, semmire elhatározni nem kell magadat, ez is egy nagy elõny. - Szívesen írnék többet, de már kétszer jött be tanácsnokom...
Ég áldjon
meg - s adjon oly boldog évet, mint én kívánom.
- Ha csak lehet, kérlek írjál mentül
elébb.
Szeretõ apád
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra