Jegyzetek
34

(1869. november 20.)
20/11 869

   Kedves fiam !

   Még nem történt eddig, s reménylem, nem fog történni ezentúl sem, hogy válaszommal ily soká adósod maradtam; de reménylem, nem is jövök soha többé oly helyzetbe, minõben most vagyok. Félig miniszterelnök és honvédelmi miniszter, félig közoktatási - a szó legszorosabb értelmében két széken ülök, s ily helyzetben a balanszírozás egész mesterségére van szükségem, hogy két szék közé ne jussak. - Te, mint leveledbõl nagy örömmel látom, jól érzed magadat, s ez nemcsak kellemetes, de fontos is, mert minden haladásnak elsõ föltétele, hogy egészségeseknek érezzük magunkat, s a levertség, akár a sors csapásainak következtében, akár ok nélkül jöjjön, elbénítja minden erõnket. - Igen helyeslem, hogy kollégiumaid választásában mérséklettel éltél. A tudományból, mint mindenbõl, csak annyi válik hasznunkra, amennyit nagy megerõltetésünk nélkül kezelhetünk, s ki ennél többet gyûjt, az lexikont vagy kompilációt írhat, de a tudományt nem fogja elõbbre vinni. - Azonkívül a doktorátus is sok idõdet fogja igénybe venni, s igen kvánatos, hogy a társaságtól se szigeteld el magadat. Mi Eötvösök úgyis kissé búvó természetûek vagyunk, ez családi hibánk, s azért olyan, melytõl õrizkednünk kell. - A társalgás is szokás dolga, s ki magát izolálja, végre elijed, mennyire magányosan áll, s mint a szentírás mondja: nem jó az embernek magának lenni. Ha a társaságnak nem volna más haszna, mint az, hogy bohócságait látva, néha nevethetünk, már az is megérdemli azon kisebb áldozatokat, melyeket a szociális élet az egyestõl kíván. E részben is, mint mindenben, magamat hoztam fel például, ki ifjú erõmnek érzetében sokaknak közeledését elutasítottam, sõt már létezõ összeköttetéseket széttéptem, hogy annál szabadabban haladhassak, s ki ezt nemcsak most, de már évek óta sajnálom. - Az élet késõbbi szakaiban senki barátot nem szerez magának, legfeljebb, ha a jó ismeretségig jutunk viszonyainkkal; minden évvel ritkul körünk, mindég magányosabban érezzük magunkat, s mi ifjú napjainkban mindezt pótolá, képzeletünk s nagy feltételeink, melyek akkor egyszersmind nagy reményeink voltak, eltûnnek az ifjúsággal, s vágyódunk társaság után, de elfelejtettünk benne mozogni, s azért rosszul is érezzük magunkat körében. Hajlamaid e tekintetben nagyon hasonlítanak az enyimekhez, s vigyáznod kell, hogy következéseit kikerüljed.

   Igen köszönni fogom, ha azokra, kiknél heidelbergi hontársaid között talentumot és iparkodást találsz, figyelmeztetsz. Magyar közoktatási miniszter a talentum, fõképp a haszonvehetõ talentumoknak nagy szükségét érzi, és én valóban nem tudom sokszor, honnan szerezzem a tanerõket azon intézetekhez, melyeket alapítok. - Elképzelheted, hogy a recurrensek nem hiányoznak, azonban igen sokszor fordul elé az eset, hogy olyanok kérnek tanárságot, kik még arra sem lennének képesek, hogy az illetõ tudományt tanulják, mert még ehhez is nélkülözik a szükséges elõismereteket. - Krennert kineveztem, s így máris legalább tûrhetõ állapotba helyeztem õt. Ha, mint reménylem, a Múzeum organizációját még 1870-ben kiviszem, a fizetések is javulni fognak, s így jövõjérõl gondoskodva van. - Anyád s nõvéreid egészségesek. Ég áldjon meg, ne kövesd apád példáját, s válaszolj mentõl elébb.

Szeretõ apád
Eötvös  


Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra