(1869. június 8.)
8/6 869.
Kedves fiam !
F.-h. 4-én írt leveledre ismét a házban
válaszolok. Valamivel zavartabbak talán leveleim,
és ha a Médium némi hatást gyakorol
az írásra is, kevés bölcsességet
fogsz bennök találni, de legalább nem váratlak,
és ez is elõny. - Mindenekelõtt arról
szólok, mi leginkább érdekel - kérésedrõl.
Én részemrõl - bár rossz termést
várhatván, pénz dolgában szûkiben
vagyok - szívesen teljesíteni fogom óhajtásodat,
és így egészen szabad akaratodra bízom,
el fogsz-e menni Svájcba vagy nem, azonban egész
õszinteséggel kimondom, hogy ezt nem tanácsolom,
éspedig éppen azért, mert azt annyira óhajtod,
és oly korban vagy, hogy jó, ha megszokjuk néha
megtagadni valamit magunktól, mire vágyainkon kívül
semmi okot nem hozhatunk fel. - Megengeded, ha ez ügyben
kissé hosszasabban szólok A nevelésnél
két elvet követhetünk. Egyik a szigor, mellyel
a gyermeket szorgalomra, igazmondásra és más
jótulajdonokra szoktatunk. A másik a szabadság,
melyet gyermekeinknek azért adunk, hogy azok jókor
magok felett uralkodni tanuljanak. Az elsõ rendszerint
közönségesebb és talán többször
vezet sikerhez, mert minden ember többször követvén
szokásait, mint meggyõzõdését
- nagy elõny, ha valaki bizonyos jó tulajdonokhoz
szokik. A második csak kitûnõbb egyéniségekre
alkalmazható és mindig veszélyesebb, de valóban
férfiú csak ezen úton nevelhetõ, s
én ezt választottam számodra. - Ki szigorúan
neveltetett, megtanulja bánni az emberekkel, s akár
ravaszság, akár erély által kivinni
saját akaratát. A szabadság jókor
megtanítja az embert uralkodni maga felett, s ez a fõdolog,
de ha ez nem éretik el, a nevelésnek ezen módja
nem érte el célját. - Kevés fiatalember
van, ki jókorabb önszárnyaira bocsáttatott.
Még oly kérdésekben is, melyek a legfontosabbak,
mint életpályád választása,
Te magad határoztál oly korban, midõn más
fiatalember ilyenrõl nem is kérdeztetik. És
én meg nem bántam azt, mert ha korodhoz képest
másoknál férfiasabb vagy, az annak köszönhetõ.
Azonban mentül szabadabb vagy másoktól, mentül
bizonyosabb arról, hogy kívánataidat, amennyiben
tõlem függ, mindig teljesítem, annál
szükségesebb, hogy magad felett szigorú uralmat
gyakoroljál. - Senki nem tudja jobban, mint én,
hogy bár verset nem firkálsz, költõ
vagy. Költõ felfogásodban és kedélyedben,
e tekintetben is fiam, mint sok másban jó s rossz
tulajdonságaidra nézve. De éppen azért
ügyelned kell, hogy határozataidban ne képzelõtehetségedet
kövesd. Ha majd egykor együtt leszünk, elmondom,
mennyi bajomba, sõt fájdalmamba került, hogy
sokszor képzelõtehetségemet követtem
határozataimban. - Gondold tehát át még
egyszer a dolgot, s határozzál úgy, mint
jobbnak látod. Ha a svájci utat választod,
vagy ha jövõdre nézve célszerûbbnek
látod, ha 200 frt-odat, mely megmarad, arra fordítod,
hogy a göttingi, berlini és lipcsei intézeteket
s ezen más tekintetben is érdekes városokat
nagyobb figyelemmel megnézd - határozatod mindenesetre
nézve csak tõled függ, és biztossá
teszlek, hogy bármiként üssön ki, általam
rossz néven nem vétetik, mert ami ezen kérdésnél
reám nézve fontos, nem az, hogy nekem engedelmeskedjél
- mint mindig tettél -, de hogy magadnak parancsolni és
engedelmeskedni tanulj. - Talán mint egy prédikáció
hangzik e levél, de hidd el, nem más, mint legjobb
barátodnak õszinte tanácsa. Ég áldjon
meg.
Szeretõ apád
Eötvös
Hogy határozatodban egész szabad légy, nem mondtam senkinek, hogy a svájci útra engedélyt kértél, ha megmaradsz e kívánatnál, szólhatunk késõbb.
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra