(1869. június 1.)
1/6 869.
Kedves fiam !
Azonnal feleltem volna leveledre, ha nem lennék annyira elfoglalva, hogy idõmrõl szabadon rendelkeznem nem lehet. Elfoglalva s pedig mivel? A képviselõházban a múlt évi szalmát csépelik, s ott kell töltenem napom legjobb óráit s kifáradnom izzadásban s unalomban, úgyhogy ülés után alig bírok dolgozni. - Hogy állapotomat tûrhetõbbé tegyem, a házban töltött idõm egy részét levélírásra fordítom, s innen írom e sorokat is. Jobb, ha kissé zavart leveleket kapsz, mint éppen nem, s ez lenne a vége, ha nyugodt pillanatokra várnál, melyeket kizárólag neked szentelhetek. - - Mindenekelõtt tehát kérdésedre felelek. Nagyon helyeslem, hogy mielõtt hazatérsz, elébb még a göttingi, berlini és lipcsei egyetemet meglátogatod. - Az egyetemek látogatásának úgyis egyik legfõbb elõnye az, hogy megismerkedjünk azokkal, kik saját tudományok körében a vezetõ szerepet viszik, s ezért gondolkodni fogok, hogy ezen egyetemek mindegyikénél legalább egy ajánlólevelet küldjek. Lesz-e éppen fizikus vagy matematikus? most nem állhatok jót, de ha a legkitûnõbb tanárok egyikének s pedig általam mint az Akadémia elnöke által ajánlva vagy, általa megismerkedhetsz bárkivel. Magától értetik, hogy a leveleket csak akkor fogod átadni, ha jónak látod, azt egészen saját belátásodra bízom, azt egyébiránt nem bízom arra, legalább kérlek, hogy ebben az én óhajtásomat kövesd: azaz, hogy megjárva azon egyetemeket, Karlsbadba jöjj.
Miután én magam csak auguszt. 1-én megyek
oda, s az egész hónapot ott töltöm, ne
légy semmiként akadályozva terveidben, még
azon esetben is, ha Königsbergben a szemeszter végéig
maradnál, még ráérsz utazásodra,
s ha tanulmányaidat azon egyetemen folytatni nem akarod,
az talán nem is szükséges, ámbár
jó, hogy ha már ott vagy, idõdet felhasználva,
legalább az ott honos irányt és metódust
tökéletesen megismerjed. - A jövõrõl
idõnk lesz szólani, ha hazajössz, röviden
most csak azt mondom, hogy az általad kifejezett nézetet,
miként a szellemi haladást minden vasútnál
s más anyagi érdeknél fontosabbnak tartasz,
egész kiterjedésében osztom. - Igaz ez mindenütt,
s fõképp hazánkban, hol még az anyagi
haladás csak úgy lehetséges, ha a szellemi
kifejlõdésünk kíséri - és
egész életemnek ezen meggyõzõdés
adja meg irányát. Azonban minden pályák
között, melyeket ember választhat, nincs egy
hálátlanabb. Még köszönetet sem
várhatni - én legalább így tapasztaltam.
Ha tehát magad szánod magadat az ösvényre,
örömmel üdvözöllek azon, s támogatni
foglak tehetségem szerint; azonban mielõtt végképp
határozunk, bõven meg kell beszélnünk
s hosszasan meggondolnunk a dolgot. 21 éves korában
még a világ legnagyobb filozófusa sem állhat
jót magáért, hogy soha azon dolgok után
vágyódni nem fog, melyeket a szellemi haladásra
fáradva, szerezni nem lehet. - De minderrõl szólunk,
ha majd találkozunk, most addig is, ha más dolgod
nincs, írjál mentül többször. Most
tudom, hogy nem jól érzed magadat, inkább
vágyódom leveleid után, mint máskor.
- De most elég mára. Tisza szól, éspedig
ellenem köszörüli torkát, s bármi
ostoba legyen, legalább hallgatni kell. Tehát isten
áldjon meg s tartson, kedves fiam.
Szeretõ apád
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra