(1869. február 27.)
27/2 869.

   Kedves fiam !

   Annyira el vagyok foglalva, hogy még utolsó leveledre sem felelhettem. Valószínûleg neked sincs sok idõd az írásra, s ennyiben helyzetünk hasonló, annyival különbözõbb, ha foglalatosságaink nemét tekintjük, mert míg te idõdet tudományoknak szentelheted, s naponta haladásodat érzed, én a választásokkal vagyok kénytelen foglalkozni, s többnyire olyanokkal társalkodva, kik még a középszerûségnél is alább állnak, naponta visszafelé megyek. Ha így haladok, maholnap eszem csakugyan megfér szûk hivatali szobámban és csak az aktákból fogja meríteni ismereteit. A választások részleteirõl nem írok, ha, mint ígérted, jövõ hó közepéig eljössz, éppen az ütközet közepette találsz - ütközetnek mondom, mert ha az elsõ elõörsi csatározások már 11 ember életébe kerültek, maga az eldöntõ viadal legalább 500 halottat fog elõmutathatni. És ezt szabadságnak nevezik! Fáj lelkem, ha reá gondolok, s naponként világosabban látom, hogy legfõbb érdekeink pénz és brutalitás által határoztatnak el. Soha nem voltam Darwin teóriájának helyességérõl inkább meggyõzõdve, mert miért ne hinnõk, hogy az egész emberiség a majmok vagy más emlõsállatok tökéletesülése által támadt, miután az emberek között annyian még most is alig emelkedtek a marhaságnál magasabbra. - Újságot nem írhatok. A leányok úgy élnek, mint mindig, azaz naponkint valamely soirée-be mennek, úgyhogy õket ebéden kívül alig látom; a város erõsen épül, úgyhogy az utcák maholnap járhatatlanok lesznek. Treforték szinte a nagyvilágba mennek vagy legalább belenéznek, mi, mint gondolhatod, Trefort bácsinak nem nagy örömére szolgál. De be kell zárnom levelemet, melynek mégis más célja nincs, mint hogy egészségünkrõl tudósítson. ård meg, kérlek, mikor jössz. Ilona 3-án fog megérkezni.

Szeretõ apád
Eötvös  

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra