(1868. december 20.)
20/12 868.

   Kedves fiam !

   Nagy örömmel vettem leveledet, mert belõle tudom, hogy jól érzed magadat és dolgozol. A kettõ korodban s tehetségeiddel csak együtt járhat - én talán jobban érezném magamat, ha egy idõre kevesebb vagy semmi dolgom nem lenne, fõképp ködös idõben, mely fátyolt borít gondolataimra is. Egy hétig azonban e nyûgöt még viselnem kell. Addig bajlódnom kell a zsidó kongresszussal, s tegnaphoz egy hétre szónokoltam választóimnak, kik jelentést visznek azokról, miket az országgyûlés vége óta úgyis mindenki tud, s mit újra elmondani, miután ugyane tárgyakról már százszor szóltam, még a kéregetéshez szokott állatot is úntatnák. Egyetértek nézeteiddel, melyeket a természettudomány hatásáról kifejeztél. Napjainkban nem lehet józan ember, ki akár azon közvetlen hasznot vonná kétségbe, mely a természet ismerete által az emberek jólétére támad, akár azon elõnyt, melyet a tudományoknak ezen ága által idéz elõ, mert sok meggyõzött elõítéletnek alapjait megrontja, a tévedés, melyben, nem mondom, te vagy, de mely a természettudósok között közönséges, csak abban áll, hogy saját tudományok körén kívül más tudományt elismerni nem akarnak.

   Was ihr nicht wiegt, hat für Euch kein Gewicht - Was ihr nicht würdet, glaubt ihr gelte nichts. - Mint Goethe Faustjában mondja, s ez nagy tévedés. Az emberi elme s annak kifejlõdése, mely az eszméknek átalakulásában nyilatkozik, éppúgy tárgya a tudománynak, mint az anyagi természet fenomenonja, s ha az emberi nemnek több, mint kétezer éven át ismert történetébõl emberek szellemi kifejlõdésének törvényeit absztraháljuk, s ezeket a polgári társaság rendezésénél fölhasználjuk, ezen eljárás egy nappal sem kevésbé tudományos, mint az, melyet a természettudományok követnek, melyek például az asztronómiában szinte nem fordulhatnak experimentumokhoz, mint a fizikában vagy kémiában, de ezért számtalan észlelések után nem kevesebb biztonsággal vonják le következtetéseiket.

   De sok dolgom lévén, ma nem írhatok errõl többet. Csak egyre kérlek még. Akin itt az Akadémiában szemtelenkedett. Ugyanezt tette Bécsben, hol ahelyett, hogy magát tudományos elõadás által docensnek habilitálja, Bunsen és Kirchhoff ellen tartott elõadást. - Ezen ember itt azonban fõképp - zsidó lévén - a zsurnalisztikánál pártfogókat talál. Bizonyságul képességére nézve mindig az Akadémiában Faradayról tartott elõadása hozatik fel. Emlékszem, hogy egyszer mondád, hogy Akinnek ezen elõadása fordítás, és hogy te annak originálisát (mely, nem emlékszem, francia vagy angol lapban jelent meg) - ismered. Igen leköteleznél, és valóban jó szolgálatot tennél, ha megírnád, hol jelent meg Faraday azon biográfiája, melyet Akin nagyrészt lefordított. Ha a füzet Heidelbergben kapható, szeretném, ha mindjárt elküldenéd, azonban írd meg csak pontosan a folyóiratot és idõt, melyben az megjelent. Idezárva küldök 500 frtot a fertályévre, s 50-et, hogy magadnak karácsonyfát csinálj. Az idén Te is, Ilona is hiányozni fogtok tûzhelyemnél, szomorú estém lenne, ha nem deríthetném fel azon gondolattal, hogy ha távol is, jól érzed magadat, s bizonyosan épp annyi szeretettel gondolsz reánk, mint mi reád gondolunk

szeretõ apád
Eö...  

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra