A MARSLAKÓK LEGENDÁJA

Marx György
Eötvös Egyetem Atomfizikai Tanszéke

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)

- Enrico Fermi kiemelkedõ tehetség volt, akit a magfizikán kívül sok más is érdekelt. Arról is nevezetes volt, hogy híres kérdéseket tett föl. A Fermi-kérdésekhez hosszú bevezetõ szöveg tartozik, például ez: - "Az Univerzum hatalmas kiterjedésû, csillagok milliárdjai vannak benne, közülük sok hasonló a mi Napunkhoz. Számos csillag körül bolygók is keringhetnek. E bolygók számottevõ hányadának felszínén folyékony víz és gáznemû légkör létezhet. A csillagból áradó fény szerves vegyületek szintézisét indíthatta meg rajtuk, ezáltal az óceán híg, meleg levessé alakulhatott. A szénvegyületek egymáshoz kapcsolódva önreprodukáló struktúrákat hoztak létre. A legegyszerûbb élõlények szaporodnak, természetes kiválogatódás folytán fejlõdnek, egyre komplexebbé válnak, végül is aktív gondolkodólények alakulnak ki. Civilizáció, tudomány, technika bontakozik ki. Új és friss világokra vágyva elutaznak a szomszédos bolygókra, késõbb a közeli csillagok bolygóira, Így szétterjednek az egész Galaktikában. Ilyen magasan fejlett tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet. - És ekkor Fermi elérkezett a lényeges kérdéséhez:

- Ha mindez így igaz, hát akkor hol vannak õk?

Szilárd Leónak jó humorérzéke volt, így válaszolta meg Fermi retorikáját:

- Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat. [A

Ez a legenda Francis Crick-féle változata. (Francis Crick a DNS-ért kapott Nobel-díjat. Ezzel a történettel kezdõdik "The Life Itself" címû könyve.)

Már az 1930-as években gyanakodni kezdtek Princetonban. Hans Bethe "komolyan" elgondolkozott: Neumann János agya vajon nem egy embernél felsõbbrendû faj megnyilvánulása? Richard Rhodes feljegyezte: - Princetonban az a hír járta, hogy az Institute for Advanced Studies legfiatalabb (1933-ban 29 éves) professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsõleg tökéletesen sikerült is. - A marslakók legendája a Második Világháború idején Los Alamosban terjedt el. Leon Lederman könyvében (Az isteni atom, 116. oldal) a motívumukat is leleplezte:

- Nem, most nem egy második ûrtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század elsõ felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az elõõrsükrõl, amelyik bolygónkon elsõ bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy - bármilyen soká gyakorolták is egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. Olyan fizikusok tartoztak közéjük, mint Eugene Wigner (marsbeli nevén Jenõ), Edward Teller (anyanyelvén Ede), Leo Szilárd (eredetileg Leó), vagy a modern matematika géniusza, John von Neumann (a Marson Jancsi). Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részébõl (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfõbb irányítójaként fedezte, sõt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfõállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd.

Való igaz, hogy ezek a gyanús magyarok (Kármán, Neumann, Szilárd, Teller) élvezték is a legendát. Edward Teller különösen büszke E.T. (értsd: extraterresztriális) monogramjára. De azért panaszkodott: - Kármán lehetett, akinek eljárt a szája. - Mikor Szilárdot faggatták, hogy valóban a Marsról származik-e, õ szerény mosollyal csak ennyit mondott: - Talán. - A Yankee folyóirat (1980 márciusában) Kemény Jánosra (a Basic megalkotójára) hivatkozva részletekkel is szolgált:

- Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született. Nem csoda, hogy Los Alamosban elterjedt a híre, hogy ezeregyszáz esztendõvel ezelõtt egy Marsról érkezett ûrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában. Három kemény bizonyíték van a magyarok földöntúli eredetére:

1) Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétrajzó cigányok).

2) Rendkívül egyszerû és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédaikétól.

3) És végül sokkal okosabbak a földlakóknál. Mindehhez Kemény - enyhe marsbéli kiejtéssel - hozzáfûzte a magyarázatot: annyira könnyebb írni és olvasni megtanulni magyarul, mint franciául vagy angolul, hogy a magyar gyerekeknek sokkal több idejük jut a matek gyakorlására.

E helyen idézzünk egy passzust Enrico Fermi feleségének, Laurának az írásából (Illustrious Immigrants): Magyarország, 10 millió lakosával, ugyanakkora hatást gyakorolt Amerika tudományos felemelkedésére 1930. és 1950. között, mint a 60 milliós Németország. - Telegdi Bálint fiatalon kivándorolt, õ így emlékezett vissza pályakezdésére: - Külföldön egy fiatal magyarnak érdemes volt titokban tartani származását, mert ha magyar volta kitudódott, túl sokat vártak el tõle. Hiszen akkor tudták, hogy õ a marslakók egyike, akiknek felsõbbrendûek a szellemi képességeik, és egymás közt mások számára teljesen érthetetlen nyelven képesek kommunikálni. Egyetlen másik terület van még, amelyet elárasztottak a magyar tehetségek: ez a mozi, mert elsõként ismerték fel a hagyományos dráma és modern technika összeházasításában rejlõ hatalmas lehetõségeket.

Valóban: Korda Sándorból (a VIII. Henrik magánélete és a Lady Hamilton filmsikere után) Sir Alexander Korda lett. A Tolcsván született Fox Vilmos teremtette meg a 20th Century Fox filmgyárat, Zukor Adolf a Paramountot. Kertész Mihály dirigálta a Casablancát és Robin Hood kalandjait, Vajna András a Rambót és az Evitát. Lengyel Menyhért írta a Ninocskát, Joe Esterhas a Flashdance-t és a Basic Instictet. Kovács László fényképezte az Easy Riderst, Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozásokat. Lugosi Béla játszotta Frankensteint és Draculát (ördöginek mondott kiejtésével), Gábor Zsazsa a Moulin Rougeban aratott sikert, Steiner László (mint Leslie Howard) volt Robin Hood, Tony Curtis volt a Bostoni fojtogató, õ volt, Aki forrón szereti. Paul Newman volt a Vörös Pimpernel, õt is Elfújta a szél. Cukor György, mint rendezõ, Rufusz József, mint rajzfilmes, Zsigmond Vilmos, mint operatõr, Zukor Adolf életmûért kapott Oscar-díjat. Zukor Adolf irodájában volt egy álláskeresõket figyelmeztetõ kiírás:

A szintén Oscar-díjas Szabó István nemrég filmet rendezett Budapestrõl az angol televízió számára. - Ennek a filmnek a "Felszínen maradni" címet adtam, mert számomra Budapest egy olyan hajó, amelyik a minden irányból érkezõ hatalmas hullámok közepette próbálja elkerülni a süllyedést. Bennünket ostromoltak a történelem viharai, de nem engedtük, hogy hajónk elmerüljön. Budapest atmoszférája érzékelteti a túlélésért vívott mindennapos küzdelmet, azt az érzést, hogy folyamatosan kötelekbe kell kapaszkodnunk. Ezért szeretem városom oly nagyon.

A marsi származásnak csak egyetlen tényszerû bizonyítéka van: létezik egy Kármán-kráter a vörös bolygó térképén. A magyarok földönkívüli eredetét bizonyítja még, hogy Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó neve nem lelhetõ fel a pesti utcatérképen, de a Holdon vannak róluk elnevezett kráterek. Ez nem jelent feltétlenül holdi eredetet, hiszen Orowán Egon, a kristályok plaszticitásának és törékenységének a tudósa, az Apollo holdbeli felvételeinek elemzése során kimutatta, hogy ezek a kráterek nem holdi vulkanizmus, hanem meteor- és aszteroid-becsapódás eredményei. (Egy Nap körül keringõ aszteroid épp Teller nevét viseli.)

Ha elég messze megyünk, magyar fizikusok neve a Föld térképén is fellelhetõ: van Gábor Dénes utca Németországban (München) és Angliában (Nottingham), Kármán Tódor utca Kaliforniában (Irvine), de Budapesten nincs. Van Eötvös Loránd csúcs az olasz Alpokban és a sarki fény kutatójáról elnevezett Mende István csúcs az Antarktiszon, 74°50' déli szélesség, 71°36' nyugati hosszúság alatt.

Köztudott, hogy az atomenergia (katonai célú) felszabadítását elõször az Egyesült Államokban, majd a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, Kínában valósították meg. Több más nemzet tehetséges fiai is hozzájárultak az atomenergia felszabadításához, például németek (Hans Bethe, Felix Bloch, Otto Hahn, Rudolf Peierls), osztrákok (Otto Robert Frisch, Hans Halban, Lise Meitner, Viktor Weisskopf), olaszok (Eduardo Amaldi, Enrico Fermi, Bruno Pontecorvo, Emilio Segré). Teller hangsúlyozta: - Sok ember munkájának eredménye volt. - Akkor miért éppen a magyar tudósokat tekintik idegeneknek?

Egy kézenfekvõ magyarázat a magyarok különleges nyelve, amelynek nyelvtana és szókincse annyira különbözik szomszédaikétól. Kármán és Bárány életük végéig büszkén használták az ékezetes á betût, a számítógépek és szövegszerkesztõk minden tiltakozása ellenére. (Bárány Róbert svédországi leszármazottai mindmáig kiteszik nevükre a vesszõket.) A legenda szerint a Manhattan Program egyik szupertitkos tárgyalásán Groves tábornok rövid idõre elvonult egy mellékhelyiségbe; ekkor Szilárd megszólalt: - Talán magyarul is folytathatjuk a tárgyalást. - Telegdi Bálint mesélte, hogy Fermi figyelmét is fölkeltette egy különleges marsbéli szakkifejezés, amit a magyarok gyakran mondtak egymásnak, meg is kérte Telegdit, hogy fordítsa le neki angolra, mit jelent: - Te piszkos disznó!

Los Alamosban gondot okozott a lehallgatóknak amikor Neumann magyarul telefonált a távolban dolgozó Wignernek. Mint az amerikai életrajz-írók följegyezték: Vaskosan magyaros kiejtésû angol beszéd gyakran hallható volt még a Pentagon folyosóin is. - "A marslakók hangja" címû könyv abból a törekvésbõl született, hogy megfejtse a marslakók titkát. Bevezetõül hadd idézzem Békésy Györgyöt:

- Ha egy utazóról külföldön kiderül, hogy magyar, (hiszen különleges kiejtésünket egy bizonyos életkoron túl nem tudjuk levetkõzni,) majdnem mindig fölteszik a kérdést: "Hogy lehet, hogy egy ilyen kicsiny ország annyi intellektuálisan kimagasló tudóst adott az emberiségnek?" Vannak olyan magyarok, akik erre megpróbáltak felelni. Magam részérõl nem tudok választ, de valamit azért megemlítek. Amikor Svájcban éltem, ott minden békés volt, nyugodt és biztonságos. Magyarországon más az élet. Mindnyájan folyamatos harcot vívtunk majd mindenért, amit el kívántunk érni. Volt, amikor nyertünk; volt, hogy vesztettünk, de végül is túléltük. Nem vetett véget életünknek, legalábbis az én esetemben nem. Az embereknek szükségük van az ilyen kihívásokra, és ez mindig megadatott Magyarország hosszú történelme során.

Történelmi tény, hogy az emberi kultúra kimagasló személyiségei egyenlõtlenül oszlanak el a téridõben. Sûrûsödtek például a demokratikus Athénben (Szophoklész és Arisztotelész), pedig az élet-halál harcot vívott a Perzsa Birodalommal. Sûrûsödtek a reneszánsz Firenzében (Michelangelo és Galilei), pedig az szemben állt a Pápai Birodalommal. Sûrûsödtek az angol ipari forradalom hajnalán (Shakespeare és Newton), miközben a Spanyol Armadával folyt a harc a tengerekért. Nyugodt korokban csak társadalmi beilleszkedésre (jól bevált minták utánzására) van szükség. Változó égbolt alatt azonban nem mûködnek a régi reflexek, ilyen idõjárás kreatív egyéneknek kedvez. Ha minden hónapban más a végsõ igazság, ez a fiatalokat kritikus gondolkodásra neveli, axiómáknál jobban érdeklik õket a tények. A húszas években Szilárd Leó ezt mondta az elméleti fizikai kurzusokról való távolmaradását kritizáló Max Plancknak: - Inkább laborban mérek. Hozzá majd magam találom ki az elméletet. - Napjainkban is ezt mondja a pesti vicc: - Mi a legmegjósolhatatlanabb manapság? A múlt! A pedagógiai lélektanban tanuljuk, hogy ingergazdag környezet táplálja a tehetséget. Van erre egy többezer éves kínai újévi jókívánság: - Érdekes idõket adjanak néked az istenek! - Hát köszönjük szépen, mi megkaptuk. A boszniai békecsináló Mr. Holbrook felesége, Marton Kati mondta a minap magyar szüleirõl: - Egyszerûen túl sok történelmet éltek meg.

- Magyarország mindig zûrben volt, amit fõleg földrajzi helyzetének köszönhet- írják Teller Ede életrajzírói, Blumberg és Owens. Hazánk a történelem keresztútján fekszik. Délnyugatról (Rómából) érkezett a katolicizmus, északnyugatról (német földrõl) a reformáció, északkeletrõl a görögkeleti hit, délkeletrõl pedig az Iszlám, alternatívákat kínálva és konfliktusokat gyújtva. Keletrõl és nyugatról érkezõ hadak vonultak át rajtunk évszázadokon keresztül. A földmûvelést a szlávoktól, a reneszánszt Itáliából, az ipart Németországtól lestük el. Török hadak másfélszáz éven át mindent elvettek a magyar parasztoktól - kivéve a disznókat. Így szoktatott rá minket az Iszlám a disznóhúsra. A borkészítést a római veteránok, a sörfõzést a németek, a vodkalepárlást az oroszok, feketeleves becenevû nemzeti italunk készítését az antialkoholista törökök hozták be. Így telt el e tájon az elsõ millenium.

Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?

Száz évvel ezelõtt (mikortájt a marslakók születtek) németül beszélõ császár-király uralkodott, feudális földesurak által támogatva. De már nyakunkon volt az ipari forradalom, parlamenti viták folytak, és kötelezõ lett az iskola (1865). A 20. század elejére kikergettük a törököket a Balkánról, elfoglaltuk Boszniát (1908), ez Szerbiát az oroszok szövetségesévé tette. Haragjukban megölték trónörökösünket (1914). Hadat üzentünk és elveszítettük a világháborút. A katonai összeomlás után Károlyi Mihály - gróf létére - polgári demokráciát próbált teremteni (1918. október), ezt követte a Tanácsköztársaság (1919. március), idegen katonai megszállás (1919. július), majd jobboldali katonai hatalomátvétel (1919. november), újra királyság, amely azonban elkergette a visszatérni próbáló királyt.

Németország ekkortájt vajúdott, majd megszülte a kvantummechanikát. Ez nem cáfolja azt a tézisünket, hogy a konfliktus kreatívvá tesz. Az 1920-as évek Németországa is konfliktusokkal volt terhes: a vesztett háború és a birodalmi álom, a kommunizmus és nácizmus dilemmája ütközött az emberek lelkében. Ott azonban egy évtizedre volt széthúzva ez az ingergazdag kreatív periódus. A történelem hasonló felgyorsulása következett be Szentpéterváron az utolsó cár halála és Sztálin hatalomátvétele között eltelt években, ott is fellobbantak az eredeti gondolatok, mint a pavlovi reflex, alagút-effektus és a Nagy Bumm ideája. Magyarországon azonban mindezt az élményt egyetlen évbe sûrítette a történelem!

Az emberi lélek tizenéves korban a legérzékenyebb, ekkor épül ki az egyén értékrendje. Ábránk mutatja, hogy az a Nagy Generáció, amely azután oly sikeressé lett túl az Óperencián, ebben az idõben idehaza járt iskolába. Késõbb hasonló zseniformáló iskolaéveket hozott egy Második Világháború. Milyen kiváltságos tartományok ezek a téridõben!

Ma a glóbusz 1000 km-nél kisebb foltján egymás mellett találunk albánokat, bosnyákokat, cseheket, magyarokat, horvátokat, osztrákokat, szlovákokat, szlovéneket, mindnek más a nyelve, kultúrája, pénze, még az országa is; ezek az országok tízmilliósak vagy még ennél is kisebbek. Néhány órás autózással már egy másik fõvárosba jutunk. (Talán az ókori görög vagy reneszánsz itáliai városállamok lehettek hasonlók, de a mi vidékünkön még nagyobbak a kulturális és nyelvi különbségek.)

A szikrázó etnikai különbségek és kulturális tolerancia száz évvel ezelõtt nem csak a parlament széksoraiban volt jelen, de az emberi tudatban is. Megesett, hogy a mama magyarul beszélt, a papa németül. A nagymama családja Lengyelországból érkezhetett, a nagypapa megtartja a zsidó ünnepeket, a tanító már kereszténységre nevelt. Amikor azután a politikai idõjárás viharosabbra fordult, a keleti szél egyes fiatalokat Amerikába sodort. Éppen a nagy kihívások és nagy lehetõségek idején kötöttek ki az Új Világ partján. Gazdagabb történelmi tapasztalataik, elfogulatlanabb elméjük, eredetibb gondolkodásuk adott nekik különleges erõt.

- Nem hiszem, hogy okosabbak voltunk, mint a nyugati diákok. De tudtuk, hogy nem mehetünk vissza. Tehetségünket használnunk kellett - mondta nekem Kürti Miklós. Neumann János megerõsítette: - Közép-Európában külsõ nyomás alatt volt a társadalom, bizonytalanságban volt az egyén. Szokatlant kellett tenni, hogy túléljük. - Egy pesti marslakó, Arthur Koestler írta errõl:

Ausztriával és más kis országokkal ellentétben Magyarországnak nem volt nyelvi kapcsolata szomszédaihoz. A magyarság etnikai zárvány Európa közepén. Ha egy magyar író kivándorol, nem találhat új olvasótábort, csak akkor, ha idegen nyelven kezd írni. De egy költõ életében az anyanyelv feladása tragikus fordulat: karrierje végét hozza vagy jelentéktelen zsurnalisztává való halványulást. Az Elsõ Világháború óta Magyarország legfontosabb exportcikkei újságírók és filmcsinálók voltak, hiszen a tradicionális dráma és modern technika találkozásából született filmben a mosoly fontosabb volt, mint a beszéd. (Bánki Vilma inkább némafilmekben volt népszerû. A már Amerikában született, de magyar anyanyelvû Tony Curtis pedig kemény fonetikai leckéket vett.) Az a centrifugális erõ szórta szét õket a nagyvilágba, ami akkor támad, ha egy pici országban nyüzsögnek a tehetségek, de nincs elég hely kibontakozásukra. Késõbb azonban rájöttem, hogy ez csak az igazság egyik oldala. Nem a bécsi, new york-i, tokiói kávéházakban vagy gulyás-vendéglõkben található mûvészvilág adja Magyarország legfontosabb hozzájárulását az emberiség kultúrájához. Magyarország legértékesebb exportját az egyetemek fizikai, matematikai, biológiai intézetei fogadták be, no meg kórházak, kutatóintézetek, állami bizottságok és szimfonikus zenekarok. Nem hiszem, hogy hasonló mértékû kulturális exodus valaha is elõfordult a történelemben Bizánc eleste óta.

Turistakönyveink Magyarországot a tokaji bor, piros paprika, cigányzene és csárdás országaként hirdetik. Nem mondják el, hogy a kocsi (1400) és a gyufa (1836), a wolframszálas (1903) meg a kriptontöltésû (1934) villanykörte, a golyóstoll (1943) és a Rubik-kocka (1978), a váltóáramú technika (1885) és az áramvonalas repülõgép (1928), a radioaktív nyomjelzés (1913) és az atomreaktor (1942), az elektronikus programozású számítógép (1946) és az idõelosztásos számítógép-rendszer (1960), a BASIC nyelv (1964) és WORD szövegszerkesztõ (1990) olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsõje. A tranzisztort feltaláló John Bardeen és a biztonságos vízzel moderált atomreaktort feltaláló Alvin Weinberg mindketten Wigner Jenõ tanítványai voltak. Márpedig ezek a találmányok új kapukat tártak fel az emberi haladás számára.

Különbözõ kultúrák ilyen kis téridõ-tartományban megvalósuló együttélésének feltétele a tolerancia, ennek megléte (különösen száz évvel ezelõtt) a magyar társadalom érdeme. Hiszen a másság kritikai szemléletet és kreatív asszociációkat serkentenek. Nincs ennek jobb szakértõje, mint Arthur Koestler, aki Budapesten született, itt járt iskolába, azután kipróbálta Palesztinát és a Szovjetuniót, Németországot, Franciaországot és Angliát, az orosz, spanyol és angol börtönt, beállt a Francia Idegenlégióba és elrepült az Északi Sarkra. Ifjúságát egy hullámvasúthoz hasonlította. Élete utolsó éveiben az emberi kreativitás titkát kutatta; errõl a Szilícium Völgyben hallgattam elõadását. Szerinte mûvészetben és tudományban egyaránt az jellemzõ a lángelmére, hogy olyan közismert fogalmak összefüggését, sõt azonosságát ismerik föl, amiknek kapcsolatára eddig senki nem gondolt. (Példák a tudomány korábbi történetébõl: Elektromosság / fény. Hõ / rendetlenség. Tömeg / energia. Energia / frekvencia. DNS / öröklõdés. Küzdelem / evolúció.) Koestler így írt az Alvajárókról:

- A legfontosabb individuális fölfedezések születése inkább alvajárók gondolkodására emlékeztet, mint elektronikus számítógépek mûködésére. - Szent-Györgyi Albert életelve volt:

- Látni, amiket mindenki lát, és azt gondolni róluk, amire senki más nem gondolt.

Talán a magyaroknak ez a képessége érdemelte ki a megtisztelõ marslakó jelzõt. (Ennek kevesebb tiszteletet kifejezõ, de ugyancsak elterjedt változata az õrült magyarok. Andy Grove a paranoid jelzõt érdemelte ki. Fermi mondta Teller Edérõl, hogy olyan monomániás, akinek több mániája is van.)

- A kémia és fizika csak azután egyesülhetett, hogy a fizikusok feladták az atom oszthatatlanságának, a kémikusok pedig az elemek változhatatlanságának a dogmáját. Új evolúciós irányváltás csak egy bizonyos dedifferenciálódás után lehetséges: az elszigetelt és túlspecializált diszciplínák megfagyott tömbjeinek megrepedezése és elvetése után. Specialisták uralma után talán ismét számíthatunk kreatív határsértõk eljövetelére. (Koestler: Alvajárók.)

Hát a marslakók sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Például a tudományok elfogadott felosztásának keretei között nehéz volna megmondani, hogy Békésy György, Gróf András, Hevesy György, Neumann János, Oláh György, Polányi Mihály, Teller Ede, Telegdi Bálint, Wigner Jenõ vegyészmérnökök-e (amint egyetemi diplomájuk állítja) vagy matematikusok, fizikusok, számítástechnikusok, biológusok, esetleg filozófusok.

GEOFIZIKA elismerten Eötvös Loránd alkotása, aki ingáját a súly és tehetetlenség arányosságának igazolása után földalatti (olaj)kincsek megkeresésére alkalmazta. Hevesy György használta a radioaktivitást geológiai kormeghatározásra. Orowan Egon szilárd anyagok plaszticitásának tanulmányozása után a gleccserek mozgását, kontinensek vándorlását és mélyóceáni hasadékok kialakulását vizsgálta.

BIOFIZIKA most fontossá váló határterület, és a marslakók látnivalóan nem képesek ellenállni a biológiai csábításnak. Bárány Róbert, Bauer Ervin és Szent-Györgyi Albert az orvostudomány irányából, Békésy György, Szilárd Leó és Wigner Jenõ mérnöki témák felõl merészkedett erre a szûzföldre. A matematikus Neumann János még a DNS szerepének fölismerése elõtt megkülönböztette a software és hardware szerepét az élõ sejtben; élete végén (agyrák) a számítógép és agy hasonlóságáról/különbségérõl írt könyvet, ami posztumusz jelent meg.

INFORMATIKA szintén olyan peremvidék, amely a mi életünkben centrális jelentõségûvé válik. Az informatika születését Szilárd Leó tanulmányától számítják (1926), amelyben az információt teremtõ intelligencia és a zûrt növelõ termodinamika viszonyát tisztázta. Gábor Dénes egy angol elektronikai vállalatnál dolgozva megoldotta a tárgyról érkezõ fény teljes (holo-) információtartalmának rögzítését (-gráfia). Neumann János elsõként ismerte föl a számítógép forradalmi jelentõségét és valósította meg annak elektronikus programozását. (A programot nem hardware tartalmazza, mint korábban, hanem software.) Kemény János értette meg, hogy a számítógép minden (iskolázott, értelmes) embert megillet, ezért hozta létre a BASIC számítógép-nyelvet (Beginners' All-purpose Symbolic Instruction Code). Õ teremtette meg a idõelosztó számítógép-hálózatot, ezen kommunikáltak elõször e-maillel professzorok és szerelmesek. Ma a Microsoft software vállalat és az Intel hardware vállalat stratégiai szövetsége uralkodik a számítógéppiacon, kiütve a korábban domináló Apple-t és IBM-et; a Microsoft fõmérnöke ifj. Simonyi Károly (Excel, Word) az Intel elnök-vezérigazgatója Andy Grove alias Gróf András (286, 386, 486, Pentium, PentiumPro mikroprocesszorok).

- Olyan korban élünk, amikor tovább gyorsul a mûszaki haladás üteme, aminek hullámai mindenhová szétterjednek. Ez megnövelte a téged érõ változások szaporaságát, függetlenül attól, hogy mibõl fakad megélhetésed. Munkád végzése során váratlan versenyhelyzetekben találod magad olyan szögletekben is, amelyekre nem is gondolnál. Nem számít, hogy hol élsz. Korábban a nagy távolság védõsövényként oltalmazott népeket a glóbusz másik felén élõk ténykedésétõl. De ez a sövény napról napra vékonyodik. Egyre inkább munkatársaddá és versenytársakká válik a Föld minden lakója. Ez a változás megállíthatatlan. Nem bújhatunk el elõle. Inkább figyeljük azt és legyünk készen a megfelelõ cselekvésre. (Andy Grove írta pár hónapja megjelent könyvében, aminek címe: "Túlélni ma csak a paranoid képes".)

Stabil történelmi viszonyok közt a "társadalmi beilleszkedés" (szabályok elfogadása) segít a túlélésben. (Például az amerikai iskola a legutóbbi idõkig ennek átadását tekintette fõ feladatának, a kritikusok ennek tulajdonítják csökkenõ színvonalát.) Változó éghajlat alatt azonban a mutatkozó trendekre (az idõderiváltakra) érdemes figyelni, hogy megérezzük és túléljük a közelgõ vihart. Ez magyarázza a marslakók sikerét: õk képesek elõrelátni a jövõt. Szilárd Leó szerényen mondta:

- Nem feltétlenül kell okosabbnak lenni másoknál. Elég, ha egy nappal elõttük jársz.

Ben Liebowitz mondta róla: - Szilárd Leó volt a legjobb jós azok közt, akikkel valaha találkoztam. - Amikor az Elsõ Világháború kitört, a 16 éves Szilárd ezt mondta barátainak: - Nem félek, hogy elvisznek katonának. Németország és Oroszország hamarabb elveszítik a háborút. - Ez abszurd kijelentés volt, hiszen Ausztria-Németország, illetve Oroszország a front ellentétes oldalán állt. Mégis Szilárdnak lett igaza! A háború után az 1920-as években Berlinben egy Szövetséget kezdett szervezni, hogy - készen álljon a kormányzásra, ha egy vagy két generáció múlva összeomlik a parlamentáris rendszer. Hitler 1933-ban vette át a hatalmat. Szilárd Berlinben egy nappal azelõtt szállt fel a Bécsbe tartó vonatra, hogy a nácik megtiltották zsidóknak Németország elhagyását. Nem maradt Bécsben sem, mert 1936-ban azt mondta: A náci Németország két éven belül megszállja Ausztriát. - Ez 1938-ban megtörtént. Londonban ezt mondta Polányi Mihálynak: - Egy évvel az európai háború kitörése elõtt Amerikába megyek. - 1938-ban szállt hajóra, a Második Világháború 1939-ben tört ki. 1945-ben, a háború után adott hivatalos amerikai szakvélemény szerint az oroszoknak 10 év múlva lehet atombombájuk. Szilárd erre 5 évet mondott. Az elsõ szovjet atombomba 1949-ben robbant. Szilárd 1947-ben ezt írta Sztálinnak: - Csak idõ kérdése, talán csak néhány évrõl van szó, és a Balkánon a béke egy jugoszláv tábornok önkényén vagy egy földközi-tengeri amerikai admirális viselkedésén fog múlni, akik szándékosan vagy ostobaságból olyan incidenst teremthetnek, ami háborút robbant ki. - Megéltük az 1990-es évek boszniai háborúját, aminek messze több áldozata volt, mint a hirosimai és nagaszaki bombának.

Közép-Európa az a táj, ahol a történelem történik. Az Elsõ Világháború Szarajevóban, a Második Világháború Danzigban robbant ki, napjainkban ismét Szarajevó volt a háborús hírek fókuszában. Ez az intenzív történelem fejlesztette ki az itt élõ marslakók fokozott érzékenységét a trendek iránt, ami nyugodtabb síkságokon nem alakulhatott ki. Gábor Dénes már 1938-ban megírta:

- A párizsi békeszerzõdéseket pontifikáló Wilson elnök 1919-es doktrínája a nemzetek önrendelkezési jogáról olyan magától értetõdõnek tûnt, hogy az emberek nem vették észre, mennyire esztelen elv. - A gond az, hogy kis népek (albánok, baszkok, bosnyákok, csecsenek, északírek, korzikaiak, kurdok) még mindig elhiszik, de a nagyhatalmak egyre kevésbé alkalmazzák. Neumann János 1938-ban írta le: - Azt hiszem, hogy háború lesz, de addig még van egy fél év, talán egy is vagy kettõ is eltelhet. - És Budapestre sietett, hogy a kitörés elõtt feleségül vegye és magával vigye Dán Klárit. (A háború 1939 szeptemberében tört ki.) 1940-ben a német hadsereg átvágta Franciaországot, mint kés a sajtot, ahogy Neumann megjósolta, de Anglia sikeresen elhárította a német inváziót, pedig Neumannak ezt a jóslatát nem akarták elhinni a barátai. Neumann azt mondta a háború elején (a Hitler-Sztálin Paktum idején), hogy a szabad világ két fõ ellensége megteszi majd nekünk azt a szívességet, hogy egymásnak esik. Így is lõn, ennek köszönhetõen ért véget a háború. Stanislav Ulam, a Manhattan Tervben Neumann zseniális matematikus munkatársa írta a Neumann Emlékkötetbe: - Tanúsíthatom, hogy a Második Világháború politikai elõzményeire és lefolyására vonatkozólag Neumann János minden jóslata bevált.

Orowán Egon fizikusból lett gépészmérnök, de utolsó éveiben Ibn-Khaldun, 14. századi tuniszi historikus írásait olvasta az arab törzsek dinamikus feltörésérõl, meggazdagodásáról, majd ezt követõ dekadens hanyatlásáról, amit újabb dinamikus törzsek inváziója követett. Orowán ezzel párhuzamos tendenciákat vett észre a modern európai társadalmakban, ahol a közgazdaságtan vált központi üggyé. Adam Smith, sõt Malthus óta az iparosodott Nyugat társadalmi problémái az ipar egyre fokozódó termelékenységébõl fakadnak, minek folytán az ügyes kézmûvesek szerepét az automatizált gyárak vették át. Innen ered a krónikus munkanélküliség, amit az állam olyan "szeretetcsomagokkal" próbál orvosolni, amilyen a közmunka, a fegyverkezési verseny és más nélkülözhetõ feladatok elvégzésére adott állami megbízások. Orowán szerint az ökonómia helyét szocionómiának kellene elfoglalni.

Mostanig az ember a Természettel állt szembe, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie mondta Gábor Dénes angolul-franciául-hollandul-japánul-németül-olaszul-spanyolul megjelent (de magyar fordításban még nem kiadott) könyvében: "A jövõ feltalálása". - Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az elsõ egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidõ okozta unalom. Elõször fordul elõ a történelem során, hogy elég egy kisebbségnek dolgoznia, amely munkájával képes a nagy többséget céltalan luxusban eltartani. Az a réteg, amelynek a munkájára valóban szükség van, nemsokára olyan szûk lesz hogy tagjai a legtehetségesebb fiatalok soraiból verbuválhatók. A történelem folyását szinte minden fölfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. A fertõtlenítõszerek lecsökkentették a gyermekhalandóságot, és most fogamzásgátlót kell szedni, hogy korlátok közt tartsuk a népességszámot. A gõzgép, a benzinmotor a fosszilis tüzelõkészletek kimerítésével fenyeget bennünket, ezért atomenergiát kell használnunk. Nem hagyhatjuk abba az innovációt, mert tigris hátán lovagolunk.

- Mindez olyan, mint amikor vitorlásban ülünk, és hirtelen megváltozik a szélirány. Ha ezt rögtön nem veszed észre, talán mert épp leszaladtál a kabinba, akkor a vitorlás fölborul. Ami eddig jól mûködött, az nem mûködik többé; a hajót gyorsan új irányba kell kormányoznod, mielõtt bekövetkezik a baj, de ehhez érezned kell a szél új irányát és erõsségét, mielõtt reményed lehetne a vitorláshajó egyensúlyba hozatalára és az új menetirány kiválasztására. Ezek olyan pillanatok, amikor gyorsan meg kell hozni egy nehéz, de határozott döntést. Idõben észrevenni a széljárás változását és még a hajó fölborulása elõtt megfelelõen cselekedni - ez olyan képesség, amin a hajód vagy vállalkozásod jövõje múlik, - mondta Andy Grove, ez a Pesten született, Madách Gimnáziumban érettségizett tapasztalt hajós, akinek vállalata, az Intel évente tízmilliárd dolláros forgalmat bonyolít le, és ez a forgalom évente 30 %-kal nõ.

Talán az Európában átélt történelmi viharok fejlesztették ki Szilárd Leóban és Neumann Jánosban azt az érzéket, hogy elsõként érezték meg az atomkor, illetve a computerkor közeledtét. Mert mit csinál a többi ember, aki szélcsendben nõtt föl? Andy Grove szerint:

- Amikor a környezet változik, a régebbi viselkedésminták haszontalanná válnak, mégis szeretnénk ragaszkodni a múlthoz. Nem akarjuk észrevenni a változást. Olyanok vagyunk, mint a kisgyerek, aki megijed egy váratlan látványtól és behunyja a szemét, hogy százig számoljon, azt remélvén, hogy mire újra kinyitja a szemét, elmúlik a kellemetlen látvány. A felnõttek ilyenkor azt szokták mondani, hogy "csak még adj egy kis idõt".

Ha valaki jól jósol, azzal pénzt is kereshet. Soros György jövedelme 8000 dollárt is elér percenként. - Egymás ellen ható erõk általában kiegyensúlyozzák egymást, de néha fölborul az egyensúly. Ekkor rendszerváltás történik vagy forradalom tör ki. Engem épp ezen utóbbi folyamatok érdekelnek. Jobban tudok dolgozni a tõzsdén, mint a politikában, mert a pénzpiacon a törvények jobban definiáltak, az adatok kvantifikáltak és nyilvánosak. Alapelvem az, hogy tökéletlenül értjük azt a világot, amelyben élünk. Mindig diszkrepancia van az emberek világról alkotott felfogása és az aktuális valóság között. De a tõzsdén is, a politikában is a történéseket befolyásolja az emberek ténykedése. Néha olyan kicsi a diszkrepancia, hogy figyelmen kívül hagyható: majd kiigazítja magát a próba-szerencse játéka. Máskor azonban olyan nagy a szakadék, hogy az eltérés maga is befolyásolja a dolgok menetét, hiszen a történelmet a szereplõk tévedései, hibái, elõítéletei alakítják. - Nyugodt égtájak lakói fix értékrendre hagyatkozhatnak, de a magyarok nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Ezzel magyarázza Soros saját sikereit: - A racionális gondolkodásnak megvan a maga haszna, de vannak korlátai is. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy az "észszerûség" korlátain belül maradjunk, nem tudjuk lereagálni a mozgó világot, amiben élünk. Esendõségünk tudatosítása sikeresebben vezethet át az életen.

- Nincs sok idõnk, hogy reagáljunk. A kommunista dogma összeroskadt, mert dogma volt. A Szovjetunió összeomlása véget vetett annak a stabil világrendnek, ami a Hidegháború idõszakát jellemezte, csak ezt még nem realizálta mindenki. Tesszük tovább a dolgunkat, miközben szétfoszlanak a kollektív biztonság intézményei. A kommunizmus összeomlása forradalmi jelenség volt, és minden forradalom új lehetõségeket kínált. Sajnos, nem éltünk ezzel a lehetõséggel, és most 40 évet kell bolyonganunk a pusztában. - Andy Grove így szól ugyanerrõl:

- Ha szabályozott gazdasághoz szokott vállalatok hirtelen kompetitív környezetbe kerülnek, a változások sokszorozódnak. A vállalatvezetésnek egymással versengõ termékek globális kakofóniájában kell kiigazodnia. Hogy megtarthassa állását, a munkásnak a munkaerõpiacon küzdenie kell a glóbusz túlsó felén lévõ hasonló profilú vállalatok hasonló képesítésû alkalmazottaival is. Ha egy egész nemzetgazdaságot ér ilyen megrázkódtatás, annak hatása kataklizma-szerû lehet. Az érinti az egész politikai rendszert, a szociális normákat és az egyének életvitelét. Ilyent tapasztalunk ma az egykori Szovjetunió országaiban és - kontrolláltabb formában - Kínában.

A külvilág a marslakók sajátságai közt tartja számon azt a szokásukat, hogy meg akarják váltani a világot. Gazdagabb történelmi tapasztalatuktól indíttatva még az amerikai elnököket is ostromolják tanácsaikkal. Szilárd Leó Roosevelt elnököt biztatta az atomenergia kifejlesztésére, levelet írt Sztálinnak, Hruscsovval, Nehruval és a pápával szintén találkozott. Kármán Tódor volt Kennedy elnök tanácsadója a szuperszonikus repülés és rakétatechnika fejlesztésének területén, de találkozott Gandhival és Sztálinnal is. Wigner Jenõ Johnson elnököt biztatta a polgári védelem kifejlesztésére. Neumann János Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója volt a nukleáris és rakétás fegyverkezési versenyben. Leánya, Neumann Marina pedig Nixon elnöknek volt a gazdasági tanácsadója. Szent-Györgyi Albert azért utazott Moszkvába, hogy felhívja Sztálin figyelmét a szovjet csapatok magyarországi túlkapásaira nem sok sikerrel. Ugyanõ Kennedy elnököt házába is meghívta, Johnson elnököt viszont keményen támadta a vietnámi háború miatt, sõt egy Elnöki Beszédet is megfogalmazott - amit nem mondott el senki. Carter elnök Kemény Jánost kérte föl a harrisburgi atomerõmû-baleset hátterének kivizsgálására. Teller Ede Reagan elnököt beszélte rá a csillagháborús (értsd: rakétaelhárítási) program elindítására, de ismételten tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel is. Reagan elnök tüntette ki Elie Wieselt és nevezte ki az Elnöki Holocaust Bizottság vezetõjéül. Soros György arra kérte Clinton elnököt, hogy fordítson több figyelmet Közép-Európa sorsára. Arthur Koestler éjszaka hívta fel Gaitskel munkáspárti vezetõt, hogy Hruscsovnál interveniáljon a lefogott Déry Tibor életének megmentése érdekében - sikeresen. Ugyanígy intézte el Szilárd Leó Hruscsovon és Jánossy Lajoson keresztül Teller édesanyjának és nõvérének kiutazását.

A marslakók prófétai hevületét nem mindig akceptálta a társadalom sem itthon, sem túl az Óperencián. Ott nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy egy fizikaprofesszor a szenátusban szónokoljon vagy felhívja az Elnököt. A szolid amerikai professzorok kicsit zokon is vették a magyar jövevények "politikai" izgágaságát. Mégis megesett, hogy méltányolták tanácsaikat és jóslataikat - hiszen beteljesültek. Ez magyar sikersztorivá tette az atomenergia fölszabadítását. Az "Atom a Békéért" díj összegében túlszárnyalja a Nobel-díjat, elsõ hat kitüntetettje Niels Bohr (1957) az atom és atommag elméletéért, Hevesy György (1958) a radioaktivitás alkalmazásáért kémiai-biológiai nyomjelzésre, Szilárd Leó és Wigner Jenõ (1958), továbbá Alvin Weinberg és Walter Zinn (1959) az atomreaktorért, "hogy megtisztelje a világ azt a négy embert, aki a legtöbbet tette, hogy kezdeményezze és tökéletesre csinálja a maghasadással mûködõ reaktort. Mindenek elõtt ez az eszköz tette lehetõvé, hogy az atommag energiáját hasznosíthassuk, és elegendõ mennyiségben állítsunk elõ radioaktív izotópokat. Az atomnak ezek az ajándékai kellõ bölcsességgel használva - az emberiség számára felmérhetetlen jótéteményt fognak jelenteni. " Egy amerikai, egy dán, egy olasz és három magyar van a listán.

Vannak olyan marslakók Amerikában, akik távolabbi jövõnek dolgoznak. Gömöry Ralph a kutatástámogató Sloan Alapítvány elnöke. Goldmark Péter a tudományt szintén segítõ Rockefeller Alapítvány elnöke. Soros György létrehívta a Középeurópai Egyetemet. Ifj. Simonyi Károly az Oxfordi Egyetemen alapított egy tanszéket "a tudománynak nagyközönség körében való megértetésére". Gábor Dénes - a jövõt feltalálandó - írta:

- A mûszaki fejlõdés olyan gyorssá vált, hogy már nem tudja követni az ember biológiai adaptációja. Mózes megmutatta népének az Ígéret Földjét, de utána még negyven évig kellett vándorolniok a pusztában, amíg fel nem nõtt a Kánaánra méltó új generáció. Negyven esztendõ ma is elfogadható becslés, ennyi idõ alatt egy új generáció nõhet föl, amelyik már hozzászokik a szabadidõ korszakához. (Talán pusztai bolyongás helyett egy kellemesebb alternatívát lehetne keresni.) A technika mai állása le is rövidítheti ezt az idõt: a tanárokat kell újraképezni, és e tanároknak fel kell nevelnie a modern munkaerõ friss nemzedékét. Nem is munkások átnevelése idõigényes, hanem a politikusoké.

Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok