Egy érdekes rajzot talált Vargha Domokosné
Nagy Károlynak az Egyetemi Könyvtárban õrzött
iratai között. A rajzról hamarosan kiderült,
hogy Charles Babbage angol konstruktõr mechanikus számológépét
ábrázolja, s az iratok között további
jegyzetek és vázlatok kapcsolódnak Babbage
számoló masináihoz.
Charles Babbage és Nagy Károly kapcsolata:
a logaritmustábla
Nagy Károly gondozásában a Magyar Tudományos
Akadémia 1834-ben logaritmustáblát jelentetett
meg - Babbage táblázatát. A Nagy Károly
a táblázat kiadása ügyében járt
Londonban
az 1830-as évek elején, ezért találkozott
Babbage-dzsel.
| Nagy Károly levele Charles Babbage-hez | ||
|---|---|---|
|
(9.4) 1833 | ||
|
Uram! Elhatároztam, hogy az Ön páratlan és bámulatos Logaritmus táblázatait bármiféle változtatás nélkül Hazám számára alkalmazom és bevezetem. De mivel újranyomásukkal két lényeges elõnyük, mégpedig hibátlanságuk és szépségük elveszne, szükséges lenne közvetlenül az Ön sztereotípiáiról nyomni õket Londonban. Csupán az Ön rövid és könnyen érthetõ bevezetését kellene magyar nyelvre fordítani, ezt és az összes Lagrange Együtthatóra vonatkozó táblákat könnyû szerrel másutt is ki lehetne nyomtatni. A dolgok ily módon való elrendezésébõl fakadó haszon igen hasznos lenne Hazám számára, mely mind ? papíron ? és ? messze áll attól, hogy az angollal összehasonlítható legyen. Buzgó kívánságom valóra váltásához egyedül az Ön szíves engedelmére van szükségem, Uram, és reményeimben megerõsít az Ön felmérhetetlen kedvessége, melyet nemrég volt alkalmam élvezni Londonban. Boldoggá tenne, ha néhány sort kaphatnék Öntõl Uram, az ön véleményével és szíves beleegyezésével és ? kívánom, hogy egyúttal megtudhatom, milyen feltételekkel szerezhetem meg, valamint 1500 - 2000 nyomtatott példány árát a számok Logaritmusával, igen világos zöldre színezett papíron, és végül a nyomás elvégzéséhez szükséges maximális idõt. Én ? 17-ikéig Párizsban maradok, és a címem az Osztrák Követség. Ha az Ön drága ideje nem engedné meg, hogy ily rövid idõ alatt válasszal örvendeztessen meg, remélem Bécsben (Ausztria) kezemhez kaphatom a Carinshic? utca 1004-ben.
Engedje meg Uram, hogy kifejezzem ? legnagyobb megbecsülésemet
mellyel ? az Ön legodaadóbb és hívebb
szolgája vagyok,
Nagy Károly
______________________
BL Add MS 37187 f. 471
|
||
A függvénytáblák hibái nagy problémát jelentettek ekkoriban: a táblázatokat a csillagászaton kívül sok más helyen is alkalmazták, például a hajózásban. A táblákba óhatatlanul bekerült hibák óriási károkat okoztak. A hibákat nagyon nehéz volt kiküszöbölni. Két hibaforrás is volt: a számítások és a nyomdai szedés. Babbage foglalkozott a táblázatok hibáival, felderített korábbi, sokszor átvett és kiadott táblázatokban szereplõ hibákat.
A szóban forgó logaritmustáblát az
Akadémia ezer példányban adta ki, 600 példányt
csak magyar, két-kétszázat angol ill. német
elõszóval is. Babbage eredeti elõszavát
Nagy Károly fordította magyarra.
|
|
|
|
|
|
A logaritmustáblák címlapja |
Döbrentei "tudnivalói" a logaritmustáblák magyar kiadásához | A logaritmustáblák magyar kiadásának bevezetése, 1. oldal | Egy lap a táblázatból |
Charles Babbage (National Portrait
Gallery, London)
Babbage matematikus, mechanikus és feltaláló.
Arra a következtetésre jutott, hogy a függvénytáblák
számítását automatizálni kell,
a nyomtatással együtt. 1816-tól a Royal Society
tagja, 1828 és 1839 között Cambridge-ben a matematika
professzora (ugyanazt a professzori állást töltötte
be, amit korábban Newton). Hat könyvet írt,
és közel 90 cikket publikált.
Charles Babbage Math Prof. etc.
London 14 March 1833
Tulajdon közlése
|
Atyja nagykereskedõ lévén
szerette volna fiát az õ hasznothajtó foglalatosságába
vezetni,
akinek a tudományokhoz való
vonzódása már korán észrevehetõ
volt. Ez meg kérvén attyát, hogy fizetségét
meg ne vonja vagy tagadja tõlle, s eltökélvén,
hogy vagyonából anélkül is egy bizonyos
részt hágy élelmére, õ avval
tökéletesen meg elégedvén a tudományok
útján fog menni. Az élet viszontagságainál,
s' a tudományok háládatlan jutalmával
megesmérkedett atya szomorun vette fia eltökéltségét,
de ellenzeni azt nem akarta. Károly a tudományok
fejét a Mathézist választá úti
társának az élet sziklái s sivatagjai
közt, és sebes elõmenete mint tulajdon, mint
más elégedését s örömét
szülte. Meg élte még attya, hogy fia köztiszteletet
és érdemei elismerését érthesse
és szemlélhesse. Munkálkodása Babbage
K-nak inkáb olyanok a melyek a közjóra s' tudomány
törvényei hasznos illetésére czéloznak,
s a mellyek az õ módján elõadva
a sok dolgos ... embersereg hasznára szolgálnak.
(A mint logariths. tábláit adá ki 40 kötetet
nyomtattatott többféle papirokra s ezenkívül
21 kötetet mindenféle színû papiron s
minden szinû fesrékkel nyomtatva szerzett magának
mind azon czélra, hogy a szemnek az ... szerint a leg alkalmatosb
combinatiot találjon.) Mind a mellett is hogy számos
munkái eléggé ismeretessé tették
3 professzorságra hijába keresett ... s' úgy
elkedvetlenedett, hogy többé semmi próbát
nem tett. Reá vetõdvén azon meggyõzõdés,
hogy a számítás magában egy csupa
mechanikai operatio, azon gondolattal foglalatoskodott, hogy egy
oly machinát találtatni fel, amelly a bajos számítást
(idõveszitõ) elvégzi 's hiba nélkül
végzi ha megadva az ehhez szükséges kép
a mechanicat a leg kiterjedetteb értelemben ki kellett
néki meríteni 's ehez hazája inkáb
adott neki alkalmat, mint akármelyik országa Európának
mellyeket õ megjárt azonban. 12 esztendei szorgalma
annyira vitték, hogy ezen csodálatos mechanismus
most áll és minden álmélkodásra
számít. Amint a találmány valóságba
lépett, az igazgatóság magáévá
tette azt és a nagy mechanizmusnak ehelyt mutatván
tulajdon költségén akarja elvégeztetni.
Ez eddig mind jól van, de a
találónak mind máig még egyetlen fillért
se adott noha nékie temérdek közelségébe
került az - 4000 £ sterling. Végre egy üres és
fizetésnélkül (egypár font) való
professzorságot ajánlottak neki, a mellyet csupán
csak azért fogadott el, hogy Newton széke volt azelõtt.
Tavaly 3 leg népesebb communitas ... s hívta meg
candidatusnak a House of Commonba. Ezen hijábavalóság
igen költséges itt, de mind emellett engedve a köz
kívánságának meg eggyezett benne,
hogy magát prezentálja. Ö liberal partyhoz,
de nem radicalhoz tartozik és politikai érzelmei
... ezen felül az õ tudománya de fõkép
... is tökéletes ismerete nem kevés világot
vetett volna a manufacturai állapotra, s a mathézis
segélyével némely furtsa számításokat
mutatott volna a számos és sok esztelen membernek,
s' az országnak. De szegény meg tevén ezen
helyért költséges részét,
a választók nem tudván egymásközt
meg egyezvén végre a közönség abszurditásba
pottyantak és helyette egy toryt választottak. Jam
very much abused, azt mondja s igaza van. Az angoly igazgatóság
a tudományokra nézve szinte semmit se tesz.
|
Babbage 1822 és 1834 között dolgozott John Clement
mechanikussal együtt elsõ számológépén.
Az I. Differenciális Számolómû-nek
(Differential Engine No. I.) nevezett mechanikus gépezet
elemi összeadások segítségével
polinomfüggvények tabulálására
lett volna alkalmas. Babbage 17500 fontot költött a
gép rajzainak és alkatrészeinek elkészítésére.
A rajzokat befejezték, de a nagyjából 24
ezer szükséges alkatrésznek csupán a
fele készült el. A berendezés megépítéséhez
szükséges idõt és pénzt Babbage
rosszul mérte fel, a munka félbeszakadt. Az 1832-ben
összeállított mûködõ rész
tanúsága szerint a számológép
mûködõképes lett volna.
Az I. Differenciális Számolómû
mûködõ része a londoni Science Museum-ban
Az I. Differenciális Számolómû építésével szerzett tapasztalatai alapján Babbage egy nagyratörõbb vállalkozásba fogott: egy általános mechanikus számítógép megtervezésébe. Az Analitikus Számolómûnek (Analitical Engine) még a tervei sem készültek el soha - tulajdonképpen csak tanulmányok, tervek és makettek sora született 1834 és Babbage halálának éve között. A tervek alapján Babbage egyik fia ebbõl a berendezésbõl is megépített egy mûködõ részletet.
Babbage az elsõ Differenciális Számolómû megépítésének kudarcából okulva, és az Analitikus Számolómû tervezése során szerzett ismeretekre alapozva elkészítette a II. Differenciális Számolómû terveit. Ezt a számológépet Babbage születésének kétszázadik évfordulójára megépítették a londoni Science Museum-ban (a nyomtatómû nélkül).
Elsõ számológépének tervéért
Babbage 1824-ben megkapta a Royal Astronomical Society aranyérmét.
Henry Thomas Colebroke így méltatta Babbage érdemeit:
"Nincs olyan tudományág, ahol ez a felfedezés
oly rendkívüli haszonnal kecsegtetne, mint a csillagászatban...
Nincs olyan tudomány, ami nehezebb számításokat
igényelne a csillagászatnál; nincs olyan,
amihez több segédtáblázatra lenne szükség;
nincs olyan, amiben a számítási hiba olyan
károkat okozna. ...Babbage úr találmánya
a csillagász munkájának legfárasztóbb
részét könnyíti meg, és új
lendületet ad a csillagászati kutatásnak."
Babbage támogatói közé sorolható
a csillagász John Herschel, valamint Augusta Ada, Lord
Byron lánya is. George Biddell Airy, a Királyi
Csillagász viszont rossz véleménnyel volt
az elsõ Differenciális Számolómûrõl
- ez is közrejátszott abban, hogy a brit kormány
megvonta a támogatást a berendezés építésétõl.
Nem Babbage volt az elsõ, aki számológépet készített - de a korábbi masinák inkább csak játékszerek voltak (Schickard, Pascal, Leibniz). A nyomtatómûvel ellátott, a véges differenciák elvén mûködõ számológép ötlete Johann Müllertõl származik. Müller könyvének részleteit John Herschel fordította le Babbage-nek. Babbage munkáját viszont G. és E. Scheutz, valamint M. Wiberg folytatták Svédországban.
Charles Babbage igazi újításai az Analitikus Számolómû terveiben megfogalmazott számítási alapelvek voltak: a memória és aritmetikai egység, a programozhatóság, a lyukkártyák alkalmazása, feltételes elágazások a programok végrehajtásában, ciklusok, makrók valamint párhuzamos feldolgozás. Babbage mindhárom gépe decimális alapú volt. A berendezések tervezése és építése során Babbage a géptervezés és finommechanika területén is számottevõ eredményeket ért el - könyvet is írt ebben a tárgykörben.
|
|
|
A Nagy Károly hagyatékban talált
rajzok | |
Mire következtethetünk a Nagy Károly hagyatékában
talált színes rajzból és nagyszámú
jegyzetbõl és vázlatocskából?
Elõször is, a színes rajz az I. Differenciális
Számolómû megépített részletét
ábrázolja. A jegyzetek és vázlatok
között körzõ- és tollpróbálgatások
is voltak, s magyar szavak ugyanezen tollakkal, ugyanakkor megtalálható
volt egyes lapokon Babbage kézírása is, mint
azt Doron Swade, a Science Museum kurátora tanúsítja.
Eszerint Nagy Károly és Babbage együtt készítették
ezeket a jegyzeteket és vázlatokat. A papírok
között apró alkatrészek rajzai, az alkatrészek
kapcsolódásáról és mozgásáról
készült vázlatok találhatók -
így felmerülhet annak a lehetõsége,
hogy Nagy Károlynak szándékában állt
a számológép megépítése.
A jegyzetek között néhány egyértelmûen
az Analitikus számolómûre utal. Doron Swade
szerint az elsõ Differenciális Számolómû
színes rajza korábbi minden eddig ismertnél,
s az Analitikus Mûre vonatkozó jegyzetek is a legkorábbiak
közül valók.
Az I. Differenciális Számolómû
mûködõ részének tervrajza Nagy
Károly hagyatékából
|
|
|
|
|
|
A logaritmustáblák magyar kiadásának
elõszava (illusztráció)
| ||||
Irodalom:
__________________________
Készült az 1997 december 4.-i, az MTA Csillagászati
Kutatóintézetben tartott Nagy Károly
emlékülésen elhangzott elõadás
alapján
 |
Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok |