Déltengeri vitorlástúra 1985-ben. (Bayné - Júlia, Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán)
Zallár Andor - Szabó Tibor
| "Mindazon javak közül, melyeket a bölcsesség szerez a teljes élet boldogsága számára, a legeslegnagyobb a barátság birtoklása. " | |
| (Epikurosz) |
A próza, a költészet, a filozófia
és maga az élet számtalan alkalommal igazolja
az epikuroszi gondolatok igazságát, valósságát.
Ez alkalommal két világhírû magyar
tudós szinte egész életét átfogó
õszinte barátságáról szeretnénk
megemlékezni. Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán
barátságáról sajnos nem eléggé
teljes a képünk. Alapvetõ dokumentumokat nem
sikerült eddig átnézni, megszerezni. Hiányoznak
pl. Bay és Szent-Györgyi eredeti levelei vagy azok
másolatai. Az egyéb, általunk ismert Szent-Györgyi-irodalom
nem tesz részletes említést kettõjük
összefonódó, halálig tartó barátságáról.
Lényegesen több adatot találunk viszont Bay
Zoltán írásaiban és nyilatkozataiban,
s a közölt információk forrásértékûek.
Ezek alapján vállalkozhattunk a nem mindennapi bensõséges
baráti kapcsolat felvázolására.
Mi szegediek Klebelsberg Kunónak, a zseniális kultúrpolitikusnak köszönhetjük Szent-Györgyi és Bay szegedi mûködését. A szegedi egyetem létrehozása mellett Klebelsberg arra is gondot fordított, hogy az új egyetemnek kiváló oktatói, kutatói is legyenek. 1926-ban, díszdoktorrá avatásakor elmondott beszédében így fogalmazott: "Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külsõ keretekbe mi nem lehelhetünk. Ezt a tanári kar adhatja meg".
Ezzel a gondossággal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szegeden alapított egyetem rövid idõn belül elõkelõ helyet biztosított magának - fõleg a természettudományok területén - a magyarországi egyetemek rangsorában. Szent-Györgyi önéletrajzában említi, hogy Klebelsberg invitálására fogadta el az egyetemi katedrát Szegeden, s már 1928. szeptember 29-én letette a hivatali esküt. Gyakorlatilag az orvosi vegytan tanszéket 1930. szeptember 26-án vette át, mivel Klebelsberg szabadságot engedélyezett számára a külföldi kutatásainak befejezéséhez.
Hasonlóképpen Bay Zoltán is megemlíti egyik nyilatkozatában, hogy Klebelsberggel Berlinben, a Physikalisch-Chemisches Institute-ban, Bodenstein professzornál találkozott. A miniszter ajánlotta, hogy pályázza meg Szegeden az elméleti fizikai tanszéket. Így lett a 30 éves Bay Zoltán a korabeli Magyarország legfiatalabb egyetemi tanára 1930. szeptember 2-án.
A Szegedre kerülés közös motívuma végigkísérte a két tudós pályáját, akik mindenkor kegyelettel emlékeztek meg Klebelsbergrõl. Bay és Szent-Györgyi nem hivatalos alkalom révén ismerkedett meg egymással. A zene hozta össze õket. A fogadalmi templom karzatán együtt hallgatták az ország legnagyobb orgonáján játszó Antos Kálmán orgonamûvész játékát. A szünetben összeismerkedtek, és elmondták egymásnak, hogy mivel foglalkoznak. Szent-Györgyi Albert mindjárt kifejtette, hogy õ az elméleti fizika új gondolataitól, a kvantumelmélettõl várja a biológia új irányban való fejlõdését. Felesége, Demény Nelli már ott "figyelmeztette" Bay Zoltánt, hogy ezután nem lesz nyugta Alberttõl. Ez így is történt, mert ettõl kezdve eszmecseréiket a Maros homokos partján, a Tisza-parti halászcsárdákban, késõbb Budapesten, a Dunaparton, majd Woods Hole-ban, a tengerparton megszakítás nélkül folytatták.
Bay Zoltán 1936 szeptemberében Budapestre távozott; az Egyesült Izzó (Tungsram-gyár) kutató-fejlesztõ laboratóriumának vezetésével bízták meg. A hat szegedi év alatt alapozta meg mély munkatársi és baráti kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel.
Déltengeri vitorlástúra 1985-ben. (Bayné
- Júlia, Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán)
Kettõjük barátsága ezután sem szakadt meg, hanem folytatódott Budapesten, a háborús évek alatt is. 1944-ben Szent-Györgyinek bujkálnia kellett, mivel szembehelyezkedve az akkori hatalommal, részt vett az Ellenállási Front tevékenységében. Bay Zoltánnal 1944. november 15-e után találkozott, aki erre így emlékezett vissza:
" Magyarosan megöleltük egymást. Meghatott, hogy szemtõl szemben vagyok a jó baráttal. Az örökké friss Szent-Györgyi Albi vidáman nevetett rám, én is elnevettem magam, amikor megláttam hosszú szakállát és fekete szemüvegét. "
A politikai-társadalmi nézetazonosság, a cselekvõ segítségnyújtás szándéka a felfordult, esztelen háborús idõben is fémjelezte szorossá vált barátságukat.
Szent-Györgyi illegalitásba kényszerült. Bay a helyén maradt és a fasizmus évei alatt szabadságát és életét kockáztatva kiállt az üldözöttek mellett. Harcolt a hatóságokkal, a nyilasokkal. Nagyon sokan neki köszönhették az életüket. Budapest ostroma után, 1945 márciusában találkoztak újra. Szent-Györgyi a budapesti egyetemre távozott. Az elmúlt dolgokról már alig beszélt; az ellenállással kapcsolatos tevékenységére így emlékezett: "Kezdeményezésünk külsõ okok miatt összeomlott, és ez volt a szerencsénk. Ha folytatni tudtuk volna, akkor Bay Zoltánnal kötött barátságunk úgy zárult volna, hogy egymás mellett lógunk a kötélen. "
Ennek ellenére Szent-Györgyi ismét lelkesen, nagy lendülettel kezdett el munkálkodni. Új társadalmat kívánt építeni, a szellemi élet elmaradottságát akarta felszámolni. Megszervezte a Köznevelési Tanácsot, hozzáfogott az Akadémia újjászervezéséhez. Ez kemény diónak ígérkezett, mivel az öreg akadémikusok nem óhajtották feladni konzervatív nézeteiket. Ezért Szent-Györgyi létrehozott egy új természettudományi akadémiát, amelynek õ lett az elnöke. Alelnöknek Bay Zoltánt választották, aki ezzel aktívan részt vállalt az ország tudományos életének megszervezésébõl. Ennek az akadémiának a titkára Gombás Pál lett, és olyan tagjai voltak, mint Hevesy György, Neumann János, Riesz Frigyes, Wigner Jenõ és mások. Végül a magyar kormány a két akadémiát összevonta, ám Szent-Györgyi az egybehangzó kívánságok ellenére sem vállalta a megújhodott Akadémia elnöki tisztét. Maga helyett Kodály Zoltánt ajánlotta, õ pedig elnökhelyettes lett. Bay Zoltánt az Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának elnökévé választották.
Az ország tudományos életének fellendülése érdekében tett törekvések azonban hamarosan megfeneklettek, a politika ismét beleszólt Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán életébe.
Szent-Györgyi 1947 nyárutóján Svájcba utazott üdülni. Elõtte Bay Zoltán megkérdezte tõle: "Albert, most nem azért mégy, hogy ne gyere vissza?" "Itt a kezem, hogy visszajövök" -válaszolta. Végül is nem jött, de üzent Laki Kálmánnal, hogy visszavonja az ígéretét, mert nem tud hazajönni.
A Svájcban tartózkodó Szent-Györgyit váratlanul érte legjobb barátjának, a háború utáni szellemi újjáépítésben segítõjének, a Magyar-Szovjet Mûvelõdési Társaságban elnöktársának, Zilahy Lajos író letartóztatásának híre. Mélységesen megrázta Ráth Istvánnak (gazdasági szakember, jól szituált kereskedõ) a letartóztatása, akit az Andrássy út 60-ban majdnem agyonvertek. Mikor ezt Svájcban Szent-Györgyi megtudta, táviratozott Molotovnak. Ráthot kiengedték, aki késõbb az Egyesült Államokban Szent-Györgyivel gazdasági ügyekben együttmûködött. Szent-Györgyi olyan jelzéseket is kapott, hogy a kezdõdõ bizalmatlansági légkör az õ személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért határozott úgy, hogy nem tér haza hanem továbbutazik az Egyesült Államokba, és ott fog letelepedni. Laki Kálmánnal azt is üzente, hogy azt ajánlja, Bay Zoltán is hasonlót tegyen.
Szent-Györgyi amerikai lakhelye (A
SZOTE Központi Könyvtárának Szent-Györgyi
gyûjteményébõl származó,
eddig még nem közölt felvételek)
Ekkor úgy látszott, hogy a régi barátság megszakad. A sors azonban ismét közbeszólt. Talán Szent-Györgyi üzenete és elhatározása is szerepet játszott abban, hogy Bay Zoltán is meghozza a maga döntését élete megváltoztatásáról. Errõl õ maga így nyilatkozott: "Én is akkor határoztam el, hogy kifelé keresem az utat. 1947-ben Washingtonban jártam mint látogató, mert arról volt szó, hogy a Tungsram felújítja régi szerzõdését a General Electric-kel. Nagy Ferenc éppen akkor hagyta el az országot, amikor hazaértem. Ez éppen akkor történt, s szintén azt erõsítette meg bennem, hogy készüljek, mert úgy Iátszik, hogy itt már - hogy úgy mondjam - nem nõ fû a számomra. "
Bay Zoltán 1948 tavaszán, felhasználva a bécsi egyetem meghívását elõadások tartására, külföldön maradt és elfogadta a George Washington University meghívását, ahol hét évet töltött el. A két jó barátot a sors Washingtonban ismét összehozta, ugyanis Szent-Györgyi Albert akkoriban a National Institute of Health-ben dolgozott.
Nem sokkal késõbb Szent-Györgyi számára létrehozták Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research részleget, ahol a Szegeden elkezdett munkáját folytathatta. Ezért 1948-ban Woods Hole-ban megvásárolta a Penzance Point dombján a "Seven Winds"-nek nevezett nagy lakóépületet a tengerparti összkomfortos nyári lakkal együtt.
Ettõl kezdve Szent-Györgyinek optimálisan megadatott a lehetõség, hogy kutatókat, barátait családostól meghívja, s hogy a testet-lelket gyönyörködtetõ természet szépségétõl övezve az arra érdemesekkel szakmai és más problémákról termékeny eszmecserét folytathasson.
1949-tõl a vendégek között volt családostól, kivétel nélkül szinte minden nyáron Bay Zoltán is, a hû barát.
Woods Hole-i látogatás. A Bay család és
Szent-Györgyi.
A Woods Hole-i eszmecseréken többek között Neumann János is részt vett. Bay és Neumann levelezésébõl tudjuk, hogy Neumann János egy alkalommal arról is szólt, hogy közös barátjukkal, Szent-Györgyi Alberttel folytat levelezést, aki meghívta õt általánosabb ideáinak megvitatására. Máskor Szent-Györgyi tájékoztatja Neumannt a Bay Zoltánnal folyó eszmecseréirõl, mint pl. az 1950. november 15-én kelt levelében: "Nemrég Bay Zotyival kisütöttünk valamit, ami neked is fog tetszeni, s aminek talán köze van a gondolkodás, illetõleg az idegmûködés mechanizmusához." Ez a téma pedig különösen izgatta Neumannt.
Az igazi élmény az volt, amikor mind együtt lehettek Szent-Györgyi otthonában az Atlanti-óceán partján; felmásztak a jégkorszakból ott maradt hatalmas kövekre és háborítatlanul vitatkozhattak e falak nélküli "magyar mûteremben".
1983-ban Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratoryban Szent-Györgyi-napot rendeztek a tudós 90. születésnapja alkalmából. Meghívták a régi munkatársakat, hogy mondják el Szent-Györgyi Albert kutatásainak történetét. Bay Zoltán is ott volt és Szent-Györgyi Albert fizikai kérdésekkel kapcsolatos problémáiról beszélt, majd felidézte az ünnepelt eseménydús életét, beszélt emberi vonásairól és megemlékezett hosszan tartó barátságukról is.
Két kézszorítás és ami közte volt c. közleményében Bay Zoltán a Fizikai Szemle 1989. évi márciusi számában említi, hogy: "1985-ben Albert és felesége, Marcia, én és feleségem, Júlia egy déltengeri vitorlástúrára mentünk el. A szép, modern vitorláshajó kabinjaiban laktunk 3 héten át. Albert akkor már 92 éves volt, de még mindig élt benne a régi sportember: a hajóból hátrafele ugrott szaltóval a vízbe..."
"1986 nyár végén jött a hír, hogy Albert nagybeteg. Közeledett a 93. születésnapja, szeptember 16-án. Megtudtuk, hogy átmenetileg jobban van. Autóba ültünk Zoli fiammal együtt. New Yorkban csatlakozott hozzánk Lilla lányom a férjével és három kis gyermekével... Albert mindig szerette a fiatalokat. Azt mondta, jó érzés, amikor a fiatal generáció veszi körül. Most, nagybetegen is felvidult, mikor meglátta a fiatalokat és a kicsiket. Látogatásunkat a võm videokamerával vette föl. ...Albert e látogatás után néhány hét múlva meghalt, tehát mondhatjuk, hogy a felvétel Albertet halálos ágyán mutatja...
Másnap szép napsütés
volt, Marcia levitte Albertet a kertbe, ott ültünk a
nagy asztal körül. Akkor Albert azt kérte tõlem,
magyarázzam el neki a "black hole"t. Mikor
eljött az idõ, hogy indulnunk kellett haza, átöleltem
õt az utolsó kézszorításra.
Elmenve visszanéztem s magamban azt mondtam: Albert, köszönöm
neked, hogy olyan jó barátok lehettünk. "
IRODALOM
 |
Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok |