Trieste 5 Sept. 868.

Kedves atyám!

Tehát láttam a tengert - s talán nem egészen felelt meg várakozásomnak.

Ha jól tudom, vannak emberek, és pedig különösen fiatal emberek, kiknél a nagyszerû utáni törekvés a szép utáni törekvést elnyomja. - Ehhez a fajhoz tartoztam, s részben még tartozom én is - a tengert mint valami nagyszerût csak viharosan, piszkosan tudtam képzelni - s csaknem elégedetlen lettem mikor mint egy szép kék víztükröt láttam az Obsináról lábaim alatt elterülni. - Az ilyen bolond érzéseket az útleírások sõt a mythologia befolyásának lehet tulajdonítani; melyek a tengert csakugyan rettenetesen - s bizony csak ritkán szépen állitják szemeink elé.

Eddig már sikerült megbarátkoznom az ideával hogy a tenger nemcsak nagyszerû, hanem szép is.

Igazán nagyon szép!

Proseccóban kiszállva Obsinán át gyalog mentem le Triestbe - korán reggel szép idõben és éhesen tettem ez utat - s az élvezet, mely reám várt, mikor az Obsina fogadójának erkélyére leültem s ott jó izûen falatoztam igazán nem volt egy oldalú.

Tettem azután egy kis csónakutat a tengerbe, és nem .............-
Délután Miramaréba sétáltam.

E perczben a Szinházba megyek s azután 10 órakor a vasutra - holnap reggel Velenczén leszek - Isten veled - többet nem írhat

szeretõ fiad

Loránd

Az egyik szinházban adják az Álarczosbált Verditõl; a másikban "Verra seguito d'alla Prillantissima farsa, che porta per titula Filomena"¹

¹ Következik egy fürge kislány, egy bohózat, melynek címe Filomena

Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra